Lucifer /BEFEJEZETT! /

32.

Sahra szemszöge

Nem Lucifer ágyában keltem fel. Már egy ideje kerülöm őt, ugyan is nem állítom biztosra, hogy a keze benne volt abban, hogy elmennyen a baba, de abban sem vagyok biztos, hogy nem volt köze hozzá. Mostmár egy ideje gyászolom a babámat. Nem folytathatom ezt. Erős nő vagyok aki nem gyengül meg. Igenis fel tudok állni és, hogy bizonyítsam holnap egy kis rendezvényt szervezek. Itt lesznek Arthur Hercegék és még más nemesi családból valók. Van egy tervem és ha bevállik akkor Lucifer igen nagyot fog koppanni. Ajtócsapódást hallottam. Hátrafordultam, hogy megnézzem ki lehet az aki megjött. Széles mosoly került arcomra mikor megláttam az illetőt.

- ohh Baltazar! De jó, hogy hazajöttél. - mosollyal az arcomon odaballagtam hozzá. Kinyújtottam kezeimet, hogy át tudjam ölelni. Az arca meglepettséget tükrözött.
- Sahra hát te mit.. mit csinálsz? - nyelt egy hatalmasat amikor megpusziltam arcát és kicsit közelebb vontam magamhoz. Kezeit feltartotta a levegőben és nagy szemekkel figyelte további cselekedetem.
- szükségem van rád! Ugye nem hagysz most magamra? - kiskutyaszemeket varázsoltam arcomra és hozzá még a számat is lebiggyesztettem.
- hát.. hát ami azt illeti.. Miről van szó? - elmosolyodtam, hogy milyen könnyen meg lehet győzni. Ezt már szeretem!
- be kellene menned az irodába és meg kellene szerezned pár dolgot! - arca elsápadt, szája pedig a kétszeresére nyílt.
- ezt nem kérheted tőlem! - megrázta fejét és hátrálni kezdett.
- ugyan már Baltazar, nem szeretnéd, hogy Lucifer megtudja, hogy nálad töltöttem az estét igaz? - kezeimet felvezettem vállán mire levegője bennakadt tüdejében.
- nem! - hangja alig hallható volt akár csak egy suttogó emberé.
- na látod! Tudtam én, hogy meg lehet benned bízni! - meg ütögettem picit vállát majd mélyen a szemébe néztem. - meg kellene keresned azt a felvételt amikor Lucifer és Moa beszélgetnek nemsokkal a terhességem után. Ha találtál róla valamit akkor ne a szobámba vidd, hanem a tiedbe. Dugd az ágyad alatti kis fiókodba! - rákacsintottam, majd elmentem. Egy darabig még csak állt itt tétlenül, majd ő is elment.

Nem vagyok hülye Lucifer! Úgy is megtudom, hogy miben mesterkedtél és akkor nagyon pórul jársz! - a gondolataim nagy sebességgel cikáztak a fejemben. A tervem egész jól haladt így arcomról sem lehetett levakarni azt az írdatlan nagy mosolyt. - most megfizetsz mindenért amit velem tettél!

A nap többi része esemény mentesen telt. Lucifer egy másik helyen volt. Elhívta a nagykövet valami fontos, elhalaszthatatlan ügyben. Moa éppen a lelkeket rendezi, Baltazar pedig begyüjti őket. Még szerencse, hogy Lucifer az enyém, így engem kért meg rá, hogy a távol létében én felügyeljek a házra. El sem tudja képzelni, hogy már nem vagyok az az érzékeny, sírdogálós kislány aki akkoriban voltam. Itt mindenki megváltozott ennek értelmében én is más lettem. Moa valami oknál fogva egészen kedves lett velem, míg Lucifer valamivel gondoszabb. Egyedűl talán Baltazar az, aki még nagyjából önmaga. Ha sikerül a tervem akkor azt is kiderítem, hogy miért változtak így meg az illetők. Holnapra terveztem a kis partyt, hogy mire Lucifer hazaér akkor lássa mi is folyik itt. Láttam Baltazart bemenni a szobájába majd ki is jött nem sokkal késöbb, így gondoltam megtalálta ami nekem kell. Bementem és megindultam az ágyához ahova mondtam neki, hogy tegye. Kinyitottam és megláttam a lemezt. Kivettem onnan és beletettem a lejátszóba majd elindítottam a felvételt. Minden benne volt. Lucifer felbérelte Moat, hogy ölje meg a babát. Moa pedig engedelmeskedett neki így azt a kosarat ő tette az útra. Mély gyűlölet kelt bennem mind a kettő felé. Meg akartam bosszulni. Azt akartam, hogy ők is szenvedjenek úgy ahogy én. Vettem egy mély levegőt, majd a lemezt kivéve a lejátszóból visszatettem a fiókba.

- azt akarom, hogy szenvedjetek! Gyűlöllek benneteket! Vissza fogjátok ezt még kapni! - könnyes szemmel álltam a szoba közepén mosollyal az arcomon. Kívülről úgy nézhettem ki mint egy pszihopata bérgyilkos, de a vicces, hogy belülről is ugyan ezt éreztem. Kimentem a szobából és megpillantottam Baltazart. Odaballagtam hozzá mostmár egy kicsit jobb színben.

- te tudtad igsz? - leűltem mellé a székre. Nyelt egy hatalmasat amit szerintem még odafent is meghallottak.
- én.. én el akartam mondani csak nem tudtam, hogy kezdjem! - hangja remegett. Félt. A bensőm nevetett a kialakult helyzettől.
- tudom! - kezére tettem kezét bítzatás képp, hogy nyugodtam lenyugodhat. Vele más volt a tervem így nem állhattam neki örjöngeni vele. Kiváncsi vagyok a holnapi kis akcióra. Elfordúltam a púlt felé és mosollyal az arcomon néztem magam elé.
- Sa.. Sahra a szemed! - Baltazar elhűlt amikor belenézett a szemembe. Rápillantottam mintha mi sem történt volna majd felálltam és otthagytam.

    Sziasztok Drágáim meghoztam a következő részt is! Remélem hogy tetszeni fog nektek! Igyekszem a következő részeket is hozni addig is jó olvasást hozzá! Szeretlek benneteket! Puszii! 😘😘