Az Utolsó Lélegzet [BEFEJEZETT]

A furcsa jegy

-Szia,Vero!-köszönt Draco Veronicának a folyosón.-Milyen órád lesz?
-Szia Draco!Mágiatörténet.-mosolygott a lány.
-Kevés embert halottam valaha is ilyen lelkesen beszélni a Mágiatörténet.-forgatta a szemét.-De még új vagy,elnézzük neked.-kacsintott Draco.
-Még szerencse.-sóhajtott Veronica.-Neked milyen órád lesz?
-Dupla bájitaltan,a Griffendélesekkel.-tette dramatikusan a kezét a homlokára Draco.
-Nem tudom miért utáljátok ennyire a bájitaltant.-tette magát Veronica.
-Ja,akinek az apja a tanár.
-Én a tantárgyról beszélek.-mosolygott gúnyosan Veronica.Imádta idegesíteni Dracot.
-Várd ki az év végét.-hagyta rá Draco-Amúgy,összejöttem Pansyvel.
-Megint?-sóhajtott a lány.Amikor Draco bemutatta őt Pansynek,a lány egyből azt hitte,hogy Draco barátnője,így másnap majdnem békává változtatta Veronicát.Még szerencse,hogy Draco a közelbe volt.
-Mi az,hogy megint?Mi még nem jártunk.-úgy nézett Veronicára,mint aki a családját szidta volna.
-Na,ne mond nekem,hogy nem volt eddig semmi köztetek.Miért volt rám akkor féltékeny?
-Pansy-logika.-jelentette ki a fiú,mostmár kissé megenyhülve.
-Draco,Veronica,maguknak nem órán kellene lenniük?-szólalt meg egy hang a hátuknál.Amikor hátraforduktak megpillantottál Pitont.Veronicának még mindig fura volt,hogy magáznia kell apját órák alatt.
-Még nem professzor.Van 3 percünk.-vonja meg a vállát hanyagul Draco.
-3 perc alatt gond nélkül oda tud érni a teremhez,Malfoy?-kérdezte gúnyosan Piton,utána választ meg sem várva Veronicához fordult.-Ha jól tudom magának pedig mágiatörténet órája van.Ha nem akarnak elkésni siessenek.5 pont a Mardekártól,ha késik Malfoy.Már csak 2 perc.-azzal sarkon fordult.
-De ő,hogy fog odaérni 2 perc alatt?-kérdezte Draco futás közben.
-Ő a tanár,Draco.-próbálta Veronica beérni őt.

Pár perc múlva elértek a bájital terem elé.
-Akkor most bemegyek.-tájékoztatta Veronicát sóhajtva.Ahogy benyitott a lány egyből meghalotta Piton hangját.
-5 pont a Mardekártól a késésért.-mondta teljesen nyugodtan Piton.Ezután Draco becsukta az ajtót,Veronica pedig elindult mágiatörténet órára.Màr nem sok kelletett,hogy elérjen a teremhez,amikor újból elkezdett sajogni a bal alkarja, úgy,ahogy még soha.Veronica lassan elkedte felhúzni a tallárja ujját.A karján egy igazán furcsa dolgot látott.Mintha koszos lett volna,de mégse.Szürkés színe,és "s" formája volt.Veronica tudta,hogy ez nem piszok,hisz akkor nem fájna ennyire.Kissé ismerős volt neki a bizonyos forma,de mégse hasonlított semmi konkrétra.Úgy döntött,hogy nem megy be órára,de Madam Pomfyhoz se megy,hanem megpróbálkozik lemosni.Lehet hogy csak a fájdalmat beképzeli magának.
Belépett a lánymosdóba,majd odalépett az egyik csaphoz.Újból felhúzta tallárja ujját,és a víz alá tette.Elkezdte dörzsölni,de a forma semmit se változott.Megpróbálkozott szappannal lemosni,de semmi.Egy kis idő után abbahagyta a sikálást,mivel a karja újból megfájdult.Ebben a pillanatba eszébe jutott,hogy valószínűleg apja fülébe fog jutni,hogy nem jelent meg órán.Majd improvizálok-könyvelte el magába,mivel most sokkal jobban izgatta,hogy vajon mi lehet vele a baj?Mi ez a furcsa jegy?Lehetséges,hogy valami bőrnyavaja?
Két kezével a csapnak támazkodva töprengett,mikor egy éles kacaj megzavarta.
-Valaki talán megbántotta a pici szíved?-kérdezte kacagva a hang.Veronica körül nézett,de egy árva lélek sem volt a helyiségbe.
-Ki van itt?-erre a kérdésre egy szellem repült felé fejjel lefele.Veronica egyből felismerte a szellemet.
-Hisztis Mirtill?-csúszott ki a száján a kérdés.A szellem egyből elkomorodott.
-És ha igen?-förmedt rá a lányra.-Akkor mi van?Igaz is.Csúfoljuk csak Mirtillt;nevezzük közismert nevén,mint Hisztis Mirtill.-hadarta,majd egyszer csak eltünt az egyik lefolyóban.Veronica rémültem nézte a lefolyót.
Harry azt mondta,hogy a másik mosdóban van a szellem.-töprengett magába,miután kicsit lenyugodott.