Egy Másért

12. Fájdalmas múlt 2/2

- Végre megindultunk a buli helyszíne felé. Ugyan csak fél nyolc van, de ezt a bő fél órát elsétálgatjuk. - Kommentálja Japán az útjuk elején. A kamerát az ikrek felé fordítja, akik igazán meglepődve tapasztalják, hogy eddig nem mentek egymás idegeire. Mondjuk beletartozik ebbe az is, hogy mindketten fokozottan visszafogják magukat. Főleg a másik miatt.

- Veletek meg mi történt? - Kérdezi az ikrektől a semmiből feltűnő USA.

- Japán. - Feleli tömören Dél Korea. Erre megjelenik az említett és hárman nagy beszélgetésbe kezdenek. Északot teljesen figyelmen kívül hagyják, aminek őrül az illető. Észreveszi, hogy USA. mérhetetlen bóközönnel árasztja el két testvérét.

- Megvan merre tovább? - Kérdezi a napszemüveges az ázsiaiaktól.

- A S.U.N-ba tanulok tovább, ügye az országoknak kötelező dolgokban, de én művészetin szeretnék végezni. - Mondja Japán. Közben le sem veszi szemét a fiúról. Erre ő elgondolkozva bólogatni kezd.

- Dél? - Érdeklődik tovább.

- S.U.N szintén, de még nem tudom pontosan merre. - Kínosan megvakarja a fejét. Már bőven ideje múlt a megfontolgatásnak.

- Észak Korea? - A név tulajdonosa meglepetten fordul az idősebb fiú felé. Nem számított, hogy bevonják bármilyen formában a beszélgetésbe.

- Nehézipar, tűz- és vegyszerészet. - Feleli tömören. Nem tervezte kifejteni, de az érdeklődő tekinteteket látva egy kicsit engedett. - Meglátjuk hol.

- Magabiztos elhatározás. - Hagyják el dicsérő szavak a napszemüveges ország száját.

- Te milyen szakon is vagy? - Érdeklődik most Észak. Közben próbál udvarias lenni, mivel nem nagyon volt jóban USA-val.

- Általános, emelt. - [Igen itt létezik ilyen.] Büszkén kihúzza magát, megvillantva az Észak által annyira utált arrogáns, felsőbbrendű mosolyát. - Mindent tanulok, amit egy országnak kell, emelt szinten.

- Valami plusz van? - Érdeklődik tovább az idősebb iker. Hátha kicsit zavarba tudja hozni az egyetemistát.

- Biológia. - USA látszólag minden kérdésre felkészült. Egy pillanatig nem rezdült meg.

- Most ne erről beszéljük! - Jön oda, közbeszólni Japán. - Buli van! Hagyjuk egy kicsit a sulit.

- Igazad van. - Lelkesül fel USA. Megfogja a lány kezét és a táncparktere vezeti. Ott táncolni kezdenek. Japán rendesen el is pirult, de utána már nagyban ropta.

- Mi maradunk? - Néz Dél Korea ikrére. Észak csak bólint. Nem szólal meg. Nagyon zavarba hozza a gondolat, hogy ő és ikre táncoljanak. Jó értelemben. Két fiú, ráadásul ikrek. Ettől viszont elfintorodik.

- Megyünk valamit inni? - Elkezdi az italpult felé húzni öccsét, aki kicsit bizonytalanul követi. A sok színes ital közül választanak egyet. Fintorodva rakják is vissza. Nem tudják mi van benne, de egyiküknek sem vált ínyére. Végül Észak kivesz a sörök közül egy ismerőset.

- Alkohol? - Kérdezi bizonytalanul Dél.

- Nulla százalékos, és a sörben sok fontos ásványi anyag van. - Feleli Észak. Beleiszik az üvegbe. Az ital, mint isteni nektár csúszik le a torkán, leöblítve az előbbi borzalmakat. Ikre felé nyújtja. - Kóstold meg.

- A tiédből? - Bizonytalankodik Dél.

- Ikrek vagyunk, nem lesz semmi bajod. - Ebben a pillanatban tekintenek el mindennemű ellenségeskedésüktől. Dél elfogadja a felé nyújtott italt. Kortyol belőle. Az alkohol kissé égeti torkát. Vissza is nyújtja az üveget.