A hírnév átka(befejezett)

Kereszttűzben

-Malia!-hallottam meg Nina hangját
-Igen?-kiabáltam vissza
-Gyere egy picit segíteni,légyszíves
-Hát,úgy tűnik mennem kell,viszont sietek vissza.- szabadultam ki barátom karajaiból és ott hagytam őket beszélgetni.
Amikor visszaértem úgy tűnt minden rendben van,de ismertem Josht.Valami nem volt oké vele kapcsolatban,bár azt nem tudtam mi is a baja,hiszen látszatra nagyon jól elvolt.
-És Josh.Miket szeretsz csinálni,sportolsz valamit?-érdeklődött Harry
-Régen amerikai fociztam,aztán amikor innen elköltöztem abba is hagytam,tudod a beilleszkedés és a változások megszokása nem volt egyszerű,aztán időm se volt ilyenekre.
-És most,hogy visszajöttél?Nem akarod újrakezdeni?
—Ez jó kérdés,az egyetemnek is van foci csapata,és te nem kétség,hogy nagy tehetség voltál.Újra kéne kezdened!-bátorítottam én is
-Hát nem tudom még.De nem voltam olyan ügyes,mint amilyennek Malia beállít.Képes a bolhából is elefántot csinálni.
-Ez igaz.-nevetett Harry rám tekintve
-Nem is.-védtem meg saját magam,ha már így ellenem voltak mindketten.
Bár,ez igaz.Sok mindent képes vagyok felnagyítani és a kis dolgokat is óriásinak látni.
-Aha...-mondta lezárás képen Josh.
-Milyen pozícióban játszottál.
-Csapatkapitány volt mindig is.-válaszoltam
-Tőlem kérdezte.-nézett rám mérgesen Josh,majd ezt nem bírta sokáig eljátszani,ugyanis elnevette magát.
Sose tudok sokáig komoly maradni,főleg velem szemben nem.Egyszer láttam még csak halál komolynak,amikor elbúcsúzott.
De ő ilyen volt,mindent elviccelt,ezzel takarva az igazi érzelmeit.Ezzel pedig becsapva mindenkit.
Kivéve engem,mindenkinél jobban ismertem,ezt le se tagadhatná.
-Kész az ebéd.-lépett be Nina,szólni nekünk,amire ki is vonultunk.Minden nagyon jó volt,az ebéd,a délután.A fiúk úgy tűnt nagyon is kijönnek egymással,viszont Josh egész álló nap nagyon fura volt.
-Nagyon örülök,hogy megismertelek.-mondta Harry,majd kezet fogtak.
-Én is örülök-mosolyodott el Josh is.
-Kikísérlek.-ajánlottam fel neki,majd elindultunk kifelé.
Igazából nagyon kíváncsi voltam,mi is a baja,ezért akartam vele kimenni,hátha elmondja négyszemközt.
-Mi a baj?-szegeztem neki egyből a kérdést,mihelyst kiértünk az ajtón
-Semmi.
-Nem tudsz nekem hazudni Josh,mond el!
-Nem!Lehet akkor mindent elrontanék.Most olyan boldog vagy,mint amilyennek már rég láttalak,szóval nem tehetem.
-Miről beszélsz?Ez ilyen komoly?
-Nem mondok semmit Malia.-indult el.
-Nem hagyhatsz itt így!Mondd el kérlek.Meg tudok birkózni vele,akármi is legyen.
-Abban nem kételkedem,hogy bármivel meg tudsz birkózni,de ha elmondom lehet tönkreteszek mindent.
-Josh,ki vele,emlékszel mit mondtunk kicsiként?Sosem titkolózunk egymàs előtt!-emlékeztettem az egyik kis szabályunkra
-Emlékszem.De hidd el csak téged akarlak védeni.
-Nem vagyok már kicsi,kibírom.
-Jó...nem szimpatikus a barátod...
-Mi?Dehát olyan jól elbeszélgettetek.
-Tudom,de nagyon rossz érzésem van vele kapcsolatban.
-Értem...-sütöttem le fejem
-De,lehet ez csak így elsőre volt,sajnálom.
-Nem kell sajnálnod,nem lehet mindenkinek mindenki szimpatikus.
-Most mennem kell,majd holnap beszélünk.Szia.-ölelt meg,majd el is ment.
Bemenve egyből Harryhez mentem akinek jó kedve volt.
-Na?-kérdeztem ezek után már félve.
-Jó fejnek tűnt,és mostmár nem aggódok miatta.Látom,hogy igaz barátod,és semmi több.Ami azt illeti,remélem talán mi is barátok lehetünk-mosolygott
Na ezt most hogy csináljam?
Joshnak nem szimpatikus Harry,viszont Harrynek Josh igen.
Kereszttűzbe kerültem.