A hírnév átka(befejezett)

𝙰 𝚙𝚊𝚛𝚔𝚋𝚊𝚗

,,Miután pedig elmentek ott is maradtam...
Vele..."
-Szóval...-kezdtem el kicsit feszengve.Hiszen azért mégiscsak egyedül maradtam egy sráccal egy lakásban,akit alig egy hete ha ismerek.Ha pedig ez nem lenne elég ő Harry Styles...ami pedig a furcsa,hogy egyáltalán nem olyan, mint amilyennek képzeltem.Hiszen én egy hírességet beképzeltnek,képmutatónak vagy teljesen másnak képzelek el,mint amilyen ő.Harry eddig amikor vele voltam,nagyon kedves és közvetlen volt velem,valamint jó hallgatóság.Vagyis olyan aki nem csak beszél a másikkal,hanem meg is hallgatja.Tehát összességében nem volt rossz véleményem róla,de azért mégis csak egy idegen volt számomra.-Mit szeretnél csinálni?-kérdeztem meg
-Nem tudom,annyira nem ismerem a környéket,viszont ha meglátnak akkor odajönnek,fotót és aláírást kérnek,utánna meg mennek a pletykák,hogy kivel is voltam.Téged pedig nem szeretnélek kellemetlen helyzetbe hozni.
-Értem,tehát ha el szeretnénk menni innen akkor egy olyan hely kellene ahol nincsenek sokan,sőt egyáltalán nincs ember-kezdtem el gondolkodni a lehetőségeken
-De nem muszály elmenni,ha akarod nézhetünk filmet,vagy csinálhatunk mást is, mondjuk...
-Megvan!-szakítottam félbe.-Bocsi,csak eszembe jutott valami.Van egy hely,ahol nemcsak vasárnap de még a hét többi napján is kevesen vannak,egy park.Én nagyon szeretek oda járni,nincs sok dolog ott,de azért jó lenne kicsit kimozdulni szerintem neked is.Azután pedig mehetnénk egy kávézóba.Nem messze van a parktól és van ott ismerősöm,aki segíthet, hogy ne lásson meg téged senki.
-Ez nagyon jól hangzik-mosolyodott el és teljesen látni lehetett az arcán a boldogságot.
-Hát akkor mehetünk?-viszonoztam a mosolyát.
-Igen.
Az idő tökéletes volt,nem volt iszonyat meleg, viszont nem is volt hideg.Én egy szakadt fekete hosszú nadrágban indultam el és egy egyszínű pólóban,míg Harry egy fekete nadrágban és egy fekete ingben,a fején egy sapkával.Az utat gyalog tettük meg,mert nem volt hosszú,igazából csak 5 perc volt a háztól,viszont ez alatt az idő alatt maximum annyit beszéltünk,hogy merre kell menni.Vagyis elég kínossá vált az oda út.
-Tehát ez lenne az a park.Nem egy nagy szám, de nekem egy személyes kedvenc helyem.Hála az égnek nincs itt senki,ahogy gondoltam.-mutattam körbe.A park ténylegesen nem volt nagy szám,állt egy gyerekeknek való játszótérből,padokból,szép virágokból és hintákból.
-Nagyon szép hely.
-Igen.-néztem rá.Igazából ezen a ponton jöttem rá,hogy nem tudom mit csináljunk.Oké,hogy kijöttünk,de nincs valami sok lehetőség és nem tudom beszélgetésen kívül mit csináljunk...-Leülünk?
-Jó-indultam el az egyik pad felé,amikor is utánam szólt-Nem ülünk inkább az egyik egymás melletti hintába?
-De,ha akarod-elsőre furcsának tűnt az ötlet,hiszen nem néztem volna ki belőle,hogy inkább oda akar leülni.