A hírnév átka(befejezett)

A titokzatos barát II.

Nagyon gyorsan eljött a szombat,amit őszintén szólva vártam is, meg nem is.
Megkönnyebbülés volt benne,ami miatt nem egy lányról van szó és meg is akartam ismerni, de féltem mi lesz,ha neki nem leszek szimpatikus.
Izgultam mindkét napon amikor arra vártam,legyen már szombat,bár ezt próbáltam minél kevésbé kimutatni.
Ez úgy tűnik sikerrel is járt,mivel senki nem vette észre azok közül,akikkel találkoztam:se a családom, se a lányok.
És Josh?
Ő mostanában elég titokzatos,minden nap beszélünk,de leginkább találkozunk ha tudunk,és még a kedvemért Harryvel is jóban van,még azt is mondta,hogy már sokkal szimpatikusabb neki mint elsőnek.
Bár azt nem tudom ezt azért mondja,hogy jobban érezzem magam,vagy mert tényleg így is gondolja.
De ő mostanában valahol máshol jár,szerintem tetszik neki valaki,viszont ha rákérdezek csak tereli a témát,és azt mondja majd elmondja ha eljön az ideje.
Hogy ez nála mit jelent?Nem tudom,de egyre biztosabb vagyok,hogy lány van a dologban.

Visszatérve a mai napra,amikor is megismerem ezt a titokzatos barátot...azt kell,hogy mondjam egyre jobban furdal a kíváncsiság,mivel Harry nem mondott róla semmit.
Éppen az ebédet készítve,a gondolataimba temetkeztem,amikor barátom ölelt át hátulról,fejét a nyakamba fúrva.

-Ideges vagy?-kérdezte nyugodt hangon
-Nem.-válaszoltam rá gyorsan és cseppet sem nyugodt hangnemben,ahogy ő beszélt hozzám
-Tudom,hogy igen.A kezed is remeg nem is kicsit.Az meg akkor szokott,ha izgulsz.
-Ezt honnan tudod?-fordultam felé,abbahagyva éppen a szeletelést
-Mert jobban ismerlek már mint gondolnád-mondta,majd közelebb hajolva,a fülembe suttogta:
-Talán jobban mint bárki más,már ha érted mire gondolok...
-Harry...-löktem meg a vállát,ezzel eltolva magamtól,mire csak nevetett egy jót

Olyan jóízűen nevetett,hogy én is elkezdtem.
Abban a pillanatban elszállt az összes izgulás hirtelen.Mindig tudja mit kell csinálnia,egy kis zavarba ejtő mondat és az az édes nevetése,és már is elszáll minden kétségem,és izgulásom.

-Na látod,már nem is izgulsz.-erre a mondatra csak megforgattam a szemem,majd épp fordultam volna vissza,hogy csináljam a dolgom,amikor megfogta csuklóm és magához rántott majd pedig gyengéden megcsókolt.

-Ha nem hagyod,hogy ezt megcsináljam sosem lesz kész az ebéd.
-Igazad van,én is beállok segíteni.
-Ideje volt már

Már minden készen állt,már csak az utolsó simításokat végeztük el,Harry pedig megterítette az asztalt,amikor valaki csengetett.
A szívem újra majd ezerrel kezdett el verni.
Harry az ajtóhoz lépett,nekem pedig azt mondta, hogy fejezzem be az utolsó dolgokat,addig ő behívja a barátját.
Így helyeselve folytattam tovább a dolgomat.

Majd pár másodperc múlva meghallottam,egy nem olyan mély,de biztosan férfi hangot,ami elég ismerős volt.
-Malia!Ő itt az egyik legjobb barátom James Corden.
Odafordulva elállt a lélegzetem.
-Szia Malia.Örülök,hogy végre megismerhetlek,már sokat hallottam rólad.
-Öhmm -hirtelen csak ennyit tudtam mondani,majd gyorsan észbe kapva,próbáltam menteni a menthetőt.-Én is nagyon örülök James.Szóval akkor te vagy a titokzatos barát,akié ez a lakás
-Hivatalosan az én nevemen van,de úgy tudom mostmár nem csak Harry él itt,hanem te is.
-Igen.-mosolyodtam el barátomra nézve

Az ebéd nagyon kellemesen telt,Janesnek hála az égnek minden ízlett,és nagyon jót is beszélgettünk.Elmondta,hogy ismerte meg Harryt, mióta barátok,és még pár vicces történetet is.

-Viszont szerintem én már eleget meséltem,azt pedig Harry barátom nem mondta el,hogy is jöttetek össze.-mondta James,amikor a nappaliba mentünk.
-Hát...az úgy volt,hogy egy szép napon volt egy csókunk.Majd amikor ezt felhoztam,Harry azt mondta egy hiba volt.Aztán kerültem,de a fejemből nem tudtam kiverni.Majd eljött elém,aztán elmondtam,nagy nehezen,hogy szerelmes lettem belé,mire nem válaszolt semmit.Teljesen megnyíltam neki ő meg meredve ült mellettem a kocsiban.
-Csak lesokkolt,mert azt hittem nem kedvelsz.-Szólt közbe az említett személy.
-Akkor se szólaltál meg.-emlékeztettem majd tovább folytattam.-Majd pedig bekopogott a szobámba és elmondta,hogy ő is kedvel.Röviden ennyi.

-Édes istenem de szép pár vagytok.-mondta James hol rám hol pedig Harryre nézve.
A délután további része így telt,James pedig csak este ment haza.
-Nagyon örülök a találkozásnak,és majd hívj vagy én hívlak.-mondta,mivel már számot is cseréltünk.-Aztán ha kell bármi csak szólj.
-Rendben és én is nagyon örültem,Harry nem is mondta milyen jó barátai is vannak.
-Hát nekem rólad áradozott,de még sokkal szebb vagy élőben,na meg persze egy nagyon kedves és vicces lány,Harry örülhet,hogy maga mellett tudhat.
-Ne mondj ilyeneket mert elpirulok.-nevettem fel,barátom pedig csak magához ölelve helyeselt.
-Viszont nekem már mennem kell.Sziasztok.-ölelt át,Harryvel pedig kezet fogott,és el is ment.

Legbelül én meg csak arra tudtam gondolni,hogy remélem minél hamarabb találkozok vele,hiszen màr elsőre úgy érzem,talán egy új barátot szereztem.

{Sajnálom,hogy csak ilyen későn tettem ki részt,de sajnos elég hosszú volt a mai napom,és csak ekkor tudtam kitenni.Holnap pedig így az év utolsó napjára két részt tervezek kitenni,aminek remélem örültök!❤️}