A hírnév átka(befejezett)

𝙰 𝚝𝚊𝚕𝚊́𝚕𝚔𝚘𝚣𝚘́ 𝙸.

A kávézás után nem sokkal meg is érkeztek apáék, egy csomó papír zacskóval kezükben.
-Had segítsek-állt fel egyből Harry,mihelyst meglátta őket,majd elvett Ninától pár csomagot
-Köszönöm.-mondta Nina egy mosollyal az arcán,majd mikor lerakták a férfiak a pultra a cuccokat,el is kezdtek kipakolni belőle, majd én kíváncsian néztem miket is hoztak.
Voltak szalámik,párizsik,húsok,különféle zöldségek,pár nasi,mint például nachos,kelszek és csokik,ezen kívül még volt pár cucc,de megakadt a szemem az extra nagy csomag pillecukron.
-Mi lesz a mai program?-kérdeztem,tekintetemet le sem véve a finom nyalánkságról.Lehet egy kicsit gyerekes,de imádom a pillecukrót,és csak remélni tudtam, hogy nyársalunk,mert azt is nagyon szeretem.A legjobb,amikor mind egy körben ülünk a tűz körül,és pillecukrunkat a tűz fölé emelve beszélgetünk.
-Pizzát sütünk,és nyársalunk kicsit.-mondta apa,amire felcsillant a szemem.Ez egy nagyon jó napnak ígérkezik.
A nap többi részében Ninának segítettem a pizza sütésben,és még egy kicsit rendbe is tettük a kertet,az estéhez.
Egész nap,alig beszéltem Harryvel,ő ugyanis elment apával fáért,meg beugrottak még apa egyik ismerőséhez,ahol elég sok időt töltöttek el,majd amikor megérkeztek,Nina valamiért bement,én pedig egyedül maradtam a hátsó kertben,ám nem sokáig.
Talán,egy perccel később Harry jött ki hozzám,amire csak elmosolyodtam,majd ekkor közelebb jött és megcsókolt.A csókunk rövid volt,viszont annál inkább érzelmesebb.
Nem tarthatott sokáig,mivel Nina bármelyik pillanatban kijöhetett.
-Hol voltatok?-érdeklődtem
-Hermann egyik barátjánál,ők is jönnek majd este.
-Kik?-csodálkoztam
-Azt hiszem Tom Hastingsnak hívják.-erre a névre néztem egy nagyot.
Tom apám egyik legjobb barátja,akit ki nem állhatok.Ő és a fia valami rettenetesek.Tom pökhendi,beképzelt és felvágos,a fia pedig a kiköpött mása,csak Tommal ellentétben a fia Peter már megpróbált felszedni,ellenben én undorodtam már akkor is tőle.Ő az a tipikus srác,akinek csak egy északás kalandjai vannak,bár nem ronda egy fiú,viszont a személyisége nagyon is eltaszító.
Nem is értem Joana,hogy tudja elviselni a fiát és a férjét.Joana mindenben elüt tőlük, nagyon kedves,jó hallgatóság és szerény is.Őt sosem érdekli a cicoma,és ritka alkalmakkor jár drága holmikban,pedig rengeteg van neki és megtehetné,hogy folyton azokban jár,ám ő nem ilyen.Joanát nagyon szerettem,és vele vártam az újabb találkozást,bárcsak egyedül jönne.
-Mi a baj?-kérdezte,kissé aggódó tekintettel
-Semmi,csak nem igazán szimpatikus nekem Peter,de ennyi az egész.-próbáltam bátorítóan mosolyogni rá,ugyanis nem akartam részletezni a dolgot,ezzel befolyásolni a véleményét,mert tudtam,akkor holnap semmiképp nem lesz kedves Peterhez,sőt talán még bunkó is lesz...