A hírnév átka(befejezett)

Aranyos gesztus

Másnap el is mentünk hozzánk,és összepakoltunk jó pár cuccomat,annyit mondva a többieknek,hogy összeköltözünk.
Apa sokat kérdezet:Hol lakunk?Messze van?Átgondoltuk ezt az egészet?Biztos vagyok benne? Stb.
Úgy döntöttünk,csak annyit mondunk,hogy nem messze van a lakás,és majd egyszer meghívjuk őket.
Ezt Harry mondta,de nem tudtam mennyire gondolja komolyan,ha még nekem azt mondta nem akarja,hogy rajtam kívül bármi is tudjon róla.

Odaérve a lakásba elkezdtem kipakolni a cuccaim,elsőnek a fürdőbe,míg Harry csinált nekem helyet a szobában a különböző dolgaimnak.
Sok időm nem volt,hiszen kettőre mentem dolgozni,így alig másfél órám volt indulásig.

Mikor befejeztem a fürdőben a dolgok elrakását,be akartam menni a szobába,viszont nem tudtam,mert az ajtó csukva volt.
-Harry.-kopogtam be.
-Mindjárt kész vagyok.-kiabált ki
-Mit csinálsz még mindig?
-Meglepetés-mondta majd elnevette magát

Ezután még próbáltam belőle kiszedni,mit is csinál,de nem mondta el.
Majd körülbelül 10 perc várakozás után kinyitotta nekem az ajtót,fülig érő mosollyal.
-Mi az?-kérdeztem izgatottan
-Mindjárt meglátod,de szeretném ha becsuknád a szemed
-Miért?-húztam az időt,azon agyalva mi is a meglepetés
-Na...kérleeeek-nézett azokkal a cuki boci szemekkel
-Jó-egyeztem bele

A szememet eltakarva vezetett a hálószobába
-Ennyi ideig bakoltad a szekrényeket?
-Azt már tegnap megcsináltam amikor jöttem főzni.
-Most a meglepetést készítettem.

Levette kezét a szemem elől,mire eltátottam számat a meglepetés láttán.
-Te...Jó...ég...
-Tetszik?-mosolygott rám
-Ez nagyon aranyos tőled.

Az ágyunkkal szembeni fal előtt álltam,ott csupán csak egy kis szekrény volt,egy kis éjjeli fénnyel.A fal pedig tele volt kis polaroid képekkel.A legtöbb az közös kép volt,kis emlékek,majd amikor jobban megnéztem,voltak sunyiba készült képek rólam.De nem csak rólam,hanem amiket én készítettem róla,azok is benne voltak.
Mindegyik képhez volt egy közös kis emlék,és egy-kettőhöz még írt is valami kis apróságot:
A hintázós képünk alá:,,Közös móka"
Egy képhez,amin olvas odaírta,,Olvasás idő"
Vagy az első közös képhez:,,Szerelmemmel"
Meg olyan is voltak mint:,,Picim" ,,Aranyom" ,,Drágám" és még sok más.

Gyönyörű kis apróság volt,minek láttán éreztem, hogy pár könnycsepp folyik le arcomon a boldogságtól.
Ezt látva Harry lecsókolta azokat,és megcsókolt.
Csókunk tele volt szeretettel,boldogsággal és vággyal.
Átkaroltam nyakát,míg ő kezeit a derekamon tartotta.

Levegő hiány miatt elváltunk egymástól,pár másodpercig csak néztük egymást,majd ezt én szakítottam meg:
-Annyira jó vagy hozzám...nem érdemellek meg
-Ne is gondolj ilyenre.Ezt én is elmondhatnám, hiszen még mindig képtelen vagyok elhinni,hogy ilyen gyönyörű,kedves és tisztaszívű barátnőm van.El se tudom képzelni nélküled az életem.

Ezek a szavak a szívemig hatoltak.Az arcom pedig rák vörös lett,ahogy éreztem.Teljesen elolvadtam.Ebben a pillanatban mindennél jobban akartam ,nem akartam mással lenni,csak vele,én se tudtam volna már nélküle élni.
-Én se tudnám már...-válaszoltam,mire újra megcsókolt.Majd a csókunk egyre szenvedélyesebb lett.
Ahogy nem álltam készen tegnap,és nem bírtam még úgy vele lenni,annyira akartam ma.
Aztán meg is történt.
Tökéletes zárása volt ennek a tökéletes napnak.