𝙵𝚎𝚜𝚣𝚞̈𝚕𝚝 𝚑𝚊𝚗𝚐𝚞𝚕𝚊𝚝

204 10 0
                                    

,,Majd ekkor egy puszit nyomott az arcomra,és abban a pillanatban apáékat hallottuk hazaérni."
-Sziasztok!-Kiabálták az ajtóból
-Sziasztok.-állt fel Harry és elindult a hang irányába.
Én pedig csak ültem a helyemen és arra gondoltam mi is volt ez?
Erre az egészre nem számítottam...egyáltalán ezt mire kaptam?Azért mert jól érezte velem magát vagy mi?
Ezek után arra gondoltam,hogy ha sokáig ülök itt akkor ő is észreveszi mennyire összezavart ezzel,tehát felálltam és kimentem a többiekhez a konyhába.
-Sziasztok-erőltettem magamra egy mosolyt, miközben azt vettem észre,hogy Harryn nem változott semmi,ugyanolyan fesztelen volt mint eddig.Tehát csak én gondolom túl ezt az egészet...
-Mit csináltatok?Jól éreztétek magatokat?-kérdezte Nina hol rám,hol Harryre nézve
-Igen.-válaszoltam helyette is,amire csak bólintott egyet.
-Akkor jó-nézett ránk boldogan a nevelő anyám
-És ti?-kérdeztem meg végül
-Mi is-válaszolt ezúttal apa.
-Na én megyek,lefekszek,mert nagyon elfáradtam.-közöltem
A mondatom végén apa csak annyit mondott,hogy oké,majd egy puszit nyomott a homlokomra ezzel elköszönve.
Másnap:
-Jó reggelt.-mondtam eléggé fáradtan,ugyanis jó hogyha három órát aludtam.
-Mi az,keveset aludtál?-szólalt meg egy ismerős hang,tőlem balra.
-Igen,viszont te sem nézel ki valami jól-néztem végig Harryn.A szemei alatt karikák voltak, ami arról árulkodott,hogy ő sem aludt valami sokat
-Hat igen-vakarta meg a tarkóját,és úgy vettem észre mintha zavarban lenne-Keveset aludtam,de öt perc és készen vagyok.
-Oké-néztem rá kérdő tekintettel.
-Nem szólt apud?
-Nem,miről is kellett volna?
-Hogy ezen a héten én viszlek suliba,ha már amúgy sincs semmi dolgom
-Mi?-lepődtem meg.De jó,ha már így se lenne elég kínos ez a helyzet,egész héten ő visz suliba.
-Köszönöm,de jó lesz a busz is.
-De utálsz buszozni.Nem nagy dolog,csak elviszlek suliba,ha meg azt akarod,akkor buszozol délután és nem megyek majd érted.
-Jó,legyen-egyeztem bele
Ahogy mondta,el is készült öt perc alatt,de én is.A kocsi út elég hosszú és kínos volt.Semmit sem beszélgettünk,csak amikor odaértünk és elköszöntünk.
Úgy tűnik,nem csak én nem tudom hova tenni ezt....

A hírnév átka(befejezett)Onde histórias criam vida. Descubra agora