A hírnév átka(befejezett)

𝙰 𝚑𝚒𝚛𝚝𝚎𝚕𝚎𝚗 𝚝𝚊́𝚟𝚘𝚣𝚊́𝚜

,,-Mert nem akarod,hogy az emberek megtudják,hogy együtt vagy Maliával-adta meg az egyenes választ végül"
Harry teljesen lesápadt,mire belőlem és Ninából kitört a nevetés.Szegényt úgy sajnáltam,de olyan vicces lett a helyzet hirtelen,hogy a nevetésen kívül nem tudtam semmi mást csinálni.
-Mi?Mióta tudod?És miért nevettek?-nézett hol rám hol nagynénjére.
-Tegnap este ő volt az a zaj,amit hallottam a tűz előtt ülve.-kezdtem bele,miután már abbahagytuk a kacagást.
-Mi?Te voltál?-nézett Ninára
-Igen,aztán ez volt a téma,amiko tegnap Maliával akartam beszélni.Kérdőre vontam,miért nem mondta el.
-Értem.-vakarta meg tarkóját.-Akkor sajnálom,hogy hazudtam
-Semmi baj-legyintett egyett Nina-Amúgyis Malia híres ötlete volt ez az elhallgatás.
-Az én ötleteim mindig híresek.-mondtam,kihúzva magam-Mindenesetre apának még ne mondjuk el,az majd az én dolgom lesz,viszont még nem találtam ki,hogy is mondjam el.
Ez igaz volt,hiszen az apádnak nem éppen a legegyszerűbb elmondani,hogy együtt vagy valakivel.Főleg nem,ha ez az illető Harry...
-Rendben.-mondták egyszerre majd neki is kezdtünk a reggelinek.
Úgy dél körül érkeztek apáék,majd ebédeltünk is mint egy nagy család.Ebéd közben Harry mellett ültem,és szinte egész végig az ő kezét fogtam az asztal alatt.Egy kicsit szerencsétlenül ment így az evés,viszont egy kis kedvem se volt elengedni a kezét.Megnyugtató volt,és tudtam már nem sokáig lesz nálunk,hiszen délután indul is haza aztán kitudja mikor ér rá,lehet csak a hétvégén tudunk találkozni.
Miután felálltunk az asztaltól,Hayleynek egy ötlete támadt,miszerint nézzünk meg közösen valami mesét,mint egy nagy család.
Ez meglehetősen tetszett.Éppen csak,hogy leültünk a kanapéra,amikor Harry telefonja megcsörrent.
Megnézve,hogy ki hívja,kisse mintha ideges lett volna.
-Ezt fel kell vennem,mindjárt jövök-mondta, majd azzal a lendülettel kiviharzott a kertbe.
Nem tudom ki lehetett aki hívta,de úgy tűnt kicsit felzaklatta.
Körülbelül két percet lehetett kint,amikor visszajött a lakásba,de nem hozzánk,hanem felrohant.Pár pillanattal később pedig a táskájával a hátán jött le.Nagyon meglepődtem és most már tényleg érdekelt ki is hívhatta.
-Bocsánat,de közbe jött valami ami miatt el kell mennem,nagyon gyorsan.Majd ígérem bepótóljuk.-mondta,majd mielőtt kisietett volna rám nézett egy bocsánat kérő tekintettel,mire én csak egyett bólintottam jelezve,hogy menjen csak,semmi baj.
Majd a bólintásom láttán még egy utolsót mosolygott,és egy köszönés után el is ment.
Miután elment kb.5 perccel kaptam egy üzenetet:

𝙷𝚊𝚛𝚛𝚢
𝙽𝚊𝚐𝚢𝚘𝚗 𝚜𝚊𝚓𝚗𝚊́𝚕𝚘𝚖.𝙼𝚊𝚓𝚍 𝚔𝚒𝚎𝚗𝚐𝚎𝚜𝚣𝚝𝚎𝚕𝚕𝚎𝚔 𝚒𝚐𝚎́𝚛𝚎𝚖!❤️

𝙴́𝚗
𝙴𝚣𝚝 𝚛𝚎𝚖𝚎́𝚕𝚎𝚖 𝚒𝚜,𝚜𝚎𝚖𝚖𝚒 𝚋𝚊𝚓❤️

Délután megnéztük a mesét,ám az én fejemben csak egy gondolat kavargott:Miért ment el ilyen hirtelen?