A hírnév átka(befejezett)

Csodálatos lakás

Tényleg annyira volt körülbelül az a hely ahova mentünk.Maximum ha 15 percet sétálhattunk,végig kézen fogva.Menet közben persze próbáltam kideríteni,hova is megyünk,ám Harry ezt nem mondta el.
Az utunk végén egy csendesebb környékre értünk.Igazából elég hangulatos kis helynek tűnt,és meg is lepődtem,hogy én erről a környékről eddig miért nem tudtam?
Igazából nem volt olyan nagy szám,volt egy kis kávézó,ami amolyan 80-as 90-es hangulatú kávézónak tűnt,emelett volt még ott egy kis park,és jó pár maximum két emeletes házak.
-Megérkeztünk.-mutatott körbe.-Vagyis még nem pontosan de mindjárt ott vagyunk.
-Messze van még?
-Ennyire kíváncsi vagy?
Erre csak elkezdtem bólogatni válasz helyett.
-Jól van.-Majd elindult egyenesen.-Szép a környék nem?
-De,tetszik,hogy ilyen jó kis csendes környék.
Pár lépés múlva Harry az egyik emeletes háznál megállva bepötyögte a kódot az ajtó mellett,és elindult.Majd amikor beért,megfogta az ajtót és mutatta a kezével,hogy lépjek be,ám én kérdő tekintettel megálltam.
-Mi az?Nem bízol bennem?
-De...csak nem értem hova is megyünk.
-Gyere és meglátod-kezdett el vigyorogni.
Belépve az épületbe Harry el is indult a lépcsőn.Én pedig egyre kíváncsibb lettem.
Tudom a kíváncsiság nem jó és a mondás szerint ,,Aki kíváncsi,hamar megöregszik",ám erről nem tehettem.Mindig is ilyen voltam.
Az első emeleten barátom meg is állt és elővéve a zsebéből egy kulcscsomót,ki is nyitotta az egyik lakás ajtaját.
Beérve egyből levette a cipőjét,szóval követve a példáját én is azt tettem.
Egy csodálatosan szép és letisztult lakásban találtam magam.A házban a fehér szín uralkodott,ami ötvözve volt szürke és fekete díszekkel.Az egésznek volt egy olyan nyugodt hangulata.
Harry egyből a konyha felé vette az irányt.Úgy tűnt nem először jár itt.
-Kérsz kávét?
-Igen.-mondtam majd a nappali felé vettem az irányt,ami a konyhából nyílt,vagyis pontosítva konkrétan csak a konyhapult választotta el a két helyiséget egymástól.A nappali is hasonló képen volt berendezve.Grafitszürke szőnyeg,fehér fal,fehér kanapéval és fekete szekrényekkel.Valamint egy nagy könyvespolccal,tele mindenféle könyvvel.Voltak ott regények,és még verses kötetek is.
-Tetszik?-termett hirtelen Harry mellettem.
-Nagyon szép.Kié ez a lakás?
-Kész a kávé,majd közben megbeszéljük ezt.Ahogy azt is miért hoztalak ide.
-Rendben.
Ezzel pedig visszatértünk a konyhába.Leültünk majd elkezdtük inni a kávét,viszont nem volt sokáig csend,ugyanis megkaptam a kérdésre a válaszomat.
-Ez itt az enyém.Az én kis lakásom,amiről senki sem tud.Illetve mostmár te tudsz róla,megy nyilván azok is tudták,akiktől megvettem,de az más tészta.-nevette el magát,én pedig elképedve néztem rá.

Utóirat:Mit szólnátok,ha így a karantén miatt lenne egy hét,amikor mindennap rakok ki részt?Kérlek írjátok meg kommentbe,hogy ti örülnétek-e neki és akkor hétfőtől jönnek a részek!❤️