𝐒𝐢𝐠𝐡𝐭𝐬𝐞𝐞𝐢𝐧𝐠 [𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨-𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬] ✓

2. 𝙵𝚎𝚓𝚎𝚣𝚎𝚝

Már fél óra eltelt azóta, hogy megtudtam az örömhírt, de még mindig nem tudtam felfogni. Még a levél felbontása előtt beszéltem anyáékkal, és akkor azt mondták, hogy egy óra múlva itthon lesznek. Ez az idő hamarosan lejár. Ma lesz a Kanadai Nagydíj időmérője, csak az a gond, hogy nem tudom, hogy pontosan mikor kezdődik. Gyorsan megragadtam a telefonom és elkezdtem böngészni. Miután megbizonyosodtam arról, hogy délután kettő órakor kezdődik a gyorsasági megmérettetés, akkor felmentem gyorsan Instára. Addig pörgettem az újdonságokat, amíg arra nem eszméltem föl, hogy nyitódik a garázsajtó. Egy perc múlva már a szüleim a házban voltak, és beszélgettek Benjivel. Mikor én is kimentem, hogy köszöntsem őket annyit hallottam, hogy az öcsém éppen a mai fejleményekről számol be.

- Képzeljétek ma Luna levelet kapott! - mondta a testvérem a szüleimnek izgatottan, mire ők is felkapták a fejüket. Ők is tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy korábban még sosem kaptam levelet, maximum, amikor 8 évesen Lilyvel leveleztünk.

- Milyen levelet? Csak nem szerelmeset? - nyögött be apa egy kifejezetten szar poént, de ennek ellenére jogos a kérdés, hiszen még nem tudnak semmit a városnézéssel kapcsolatban.

- Nem. Valami pályázatos ügy - felelte Benji unottan. A kezdeti lelkesedésnek úgy látszik vége. Szerintem semmi kedve nem volt elmagyarázni ezt az egész dolgot a szüleinknek.

- Nem tudom, mi lehet az, Luna nem említett semmiféle pályázatot - válaszolta értetlenül anya.

- Sziasztok! - köszöntöttem a családomat. Minden az arcomra volt írva, hiszen úgy mosolyogtam, mint a tejbetök.

- Szia Luna! Mi ez a levél, amiről az öcséd beszél? - kérdezte tőlem izgatottan az édesapám. Úgy gondoltam, hogy muszáj minél előbb tisztázni a dolgokat, hiszen ha még egy kérdést kapok ez ügyben, biztosan eret vágok.

- Üljetek le, mindent elmondok - feleltem apunak sejtelmesen, de még továbbra es egy hatalmas mosoly ült az arcomon.

~~~~

Miután mindent elmeséltem a családomnak, kicsit megkönnyebbültem, hogy beleegyeztek a dolgokba, de azért a szüleim egy kicsit mérgesek voltak rám , hogy nem avattam be őket a már a legelején. Már két óra eltelt azóta, hogy megkaptam a levelet, de még mindig nem számoltam be a legjobb barátnőmnek a pályázatról, ezért úgy döntöttem, hogy írok neki és áthívom hozzánk.

Luna:
Hali! Nézzük ma
együtt az időmérőt?
Amúgy is sok mindenről
szeretnék veled beszélni.

Lily:
Nekem jó. Hol nézzük?
Nálatok vagy nálunk?

Luna:
Nálunk. Legyél itt
20 perc múlva!

Lily:
Okés, mindjárt indulok.

Miután megdumáltuk Lilyvel, hogy átjön, kaptam egy értesítést a Wattpadtól, hogy az egyik fanfictionhöz, amit olvasok, megjelent egy új fejezet. Azonnal elkezdtem olvasni az Amy és Lando kapcsolatáról szóló történet új részét. Sajnos nem volt egy hosszú fejezet, de nekem azért tetszett. Miután megemésztettem az olvasottakat, elkezdtem görgetni a TikTokot. Mondanom sem kell, a For You-m Charles Leclercből és Lando Norrisból állt. Nem vagyok egy nagy Leclerc rajongó, de szemem azért van, és látom, hogy miylen jól néz ki. A barátnőm érkezéséig popcorn készítéssel töltöttem el az időt, hiszen az időmérő élvezéséhez elengedhetetlen egy jó rágcsa. Három fajtát csináltam. sósat, vajasat és sajtosat. Én ugyan nem szeretem a sima sósat, de Lily igen. Bevittem a finomságokat a szobámba és bekapcsoltam a TV-t. Az időmérő előtt mindig egy felvezető műsor megy, amelyben pár ember arról beszélget, hogy az adott pályán kit látnak esélyesnek arra, hogy megszerezze a pole pozíciót. Néztem egy kicsit a műsorból, és teljesen egyetértettem azokkal az emberekkel, akik a stúdióban beszélgettek egymással. A tévézésben kicsit megszomjaztam, ezért kimentem a konyhába két pohárért és egy nagy palack jeges teáért. Abban a pillanatban, amikor visszaértem a szobámba, és lefeküdtem az ágyra, kopogásra lettem figyelmes. Gondoltam magamban ez biztosan Lily lesz.