𝐒𝐢𝐠𝐡𝐭𝐬𝐞𝐞𝐢𝐧𝐠 [𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨-𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬] ✓

1. 𝙵𝚎𝚓𝚎𝚣𝚎𝚝

Luna

- Leveled jött! - kiáltott fel a 12 éves öcsém, amikor becsapta maga mögött az ajtót a postaládától menet.

- Hozd be kérlek!

Már nagyon izgatott vagyok, hiszen most dől el minden. Még pár hónapja jelentkeztem egy pályázatra , melynek annyi volt a lényege, hogy körbe kell vezetni a Forma-1-es versenyzőket Anglia területén. Nyilván ez a Brit nagydíj előtti héten zajlana le. Hatalmas rajongója vagyok az egész F1 világnak. Én a McLaren csapatának szurkolok, de a barátnőm Lily Mercedeses. Emiatt akadt pár vitánk az elmúlt években. A pályázat hatalmas lehetőség számomra, mivel szeretnék idegenvezető lenni. Amikor jelentkeztem, akkor nyilván az a gondolat is bennem motoszkált, hogy nagyon jó lenne találkozni a kedvenc pilótáimmal. Mondjuk, ha ez megtörténne biztos utolérne a fangörcs.

- Tessék, itt van - jött be a szobámba Benji a levelemmel a kezében. Nem tudta miről van benne szó, és ami azt illeti, elég kíváncsi is lehetet, hiszen igen ritkán kapok postai úton értesítést

Rápillantottam a borítékra és azonnal szemet szúrt a feladó. FIA. Hirtelen elkezdett görcsölni a hasam és remegni a kezem. Nem mertem kibontani a levelet.

Nem szeretnék csalódni, már olyan közel jártam az álmomhoz.

Amikor januárban beküldtem a pályázatra az önéletrajzomat,arra sem mertem gondolni, hogy esetleg el fogják olvasni. A jelentkezés utáni harmadik héten jött egy email, amelyben az állt, hogy bent vagyok a legjobb tíz jelöltben. Ezután azt a feladatot kaptam a verseny szervezőjétől, hogy egy rövid videó keretein belül mutassam be a kedvenc helyemet Angliában. Nagy meglepetésre nem a Big Bent vagy a London Eye-t filmeztem le, hanem megkerestem , azt a helyet, ahol életem során mindössze csak egyszer jártam. Elmentem a főváros egyik legmagasabb épületéhez, felmentem a tetejére es egy time lapse videót készítettem. Reggeltől estig ott ültem és filmeztem a gyönyörű város. A legjelentősebb épületek közül szinte minden benne volt a felvételben. Nyílván a táj este volt a legszebb. Miután befejeztem a videózást, hazamentem és elkezdtem megszerkeszteni a nyersanyagot, majd pár óra elteltével beküldtem a kész videót.

Pár perccel később még mindig itt ültem a bontatlan levél fölött. Még mindig nem sikerült lenyugodnom, ezért gyorsan kimentem a konyhába, és öntöttem magamnak egy pohár vizet. Miután már mentem vissza a szobámba újból összetalálkoztam Benjivel.

- Na mi állt a levélben? - kérdezte az öcsém izgatottan, de ezzel csak még egy lapáttal rátett a tűzre, hiszen egyre jobban izgultam, és ezektől a kérdésektől csak még jobban beparázok.

- Még nem mertem kinyitni - válaszoltam lehajtott fejjel, mintha szégyellnék valamit, pedig csak az eszméletlen izgalomtól megfájdult a hasam.

- Miért nem? Érdekel egyáltalán? - bombázott tovább kérdéseivel az öcsém. - Én azt javaslom, hogy nyisd ki. Nem tudom, hogy mi áll a levélben, de bármi is legyen az, jó lenne minél előbb tudni - próbált tanácsokat adni Benji, de ezekkel én is tisztában voltam. Őszintén, még én magam sem értem, hogy miért nem bontottam ki eddig.

- Még szép, hogy érdekel. Elég sok múlik most rajta - feleltemaz öcsém imént feltett kérdéseire.

- Akkor bizonyára tudod, hogy ki küldte - próbált Benji információkat kipuhatolni, hiszen elég kíváncsi. A fenébe is, már csak azért is kinyitom, hogy ne kérdezősködjön tovább.

- Igen, még régebben jelentkeztem egy pályázatra, és most fog kiderülni, hogy megnyertem-e - válaszoltam neki, már teljesen idegesen. Az egy dolog, hogy izgultam, de még Benjinek sikerült tovább húznia az agyamat. Tudom, hogy jót akar és, hogy csak érdeklődik, de akkor is. Ez most rohadtul nem a legjobb alkalom erre.

- Remélem sikerült. Ha ennyire izgulsz, hogy mi lesz a végeredmény, biztosan nagyon fontos számodra ez a pályázat - bölcselkedett tovább az öcsém, majd mindketten mentünk utunkra.

Amint visszaértem a szobámba a levéllel a kezembe befeküdtem az ágyamba és elkezdtem szépen, lassan kibontani a levelet. A borítékból kivettem a papírt, amin igen kevés szöveg volt. Ebből arra következtettem, hogy biztosan nem nyertem, de azért elolvastam a levelet. Ez állt benne:

„Tisztelt Luna Parker,

Az FIA 2020-as Sightseeing in England pályázatát ön nyerte meg. A továbbiakban fel fogjuk magát hívni, hogy megbeszéljük a részleteket.

Tisztelettel,

FIA Sightseeing Bizottság 2020"

El sem hiszem. Megnyertem a pályázatot, és találkozni fogok a pilótákkal, valamint végre kipróbálhatom magam az idegenvezetésben, bár gondolom lesz olyan, aki már ismeri köztük az országot. Annyira örültem, hogy elkezdtem bőgni, mint egy kisgyerek.

- Benji! - kiáltottam egy hatalmasat az öcsémnek a boldogságtól kicsattanva, mire ő gyorsan befutott a szobámba

- Mi történt? Nyertél? - kérdezte zavarodottan, hatalmas mosolygásomban még a könnyeim is kicsordultak.

- Igen - válaszoltam neki könnyes szemmel. Nem tudtam többet kinyögni annyira sírtam a megkönnyebbüléstől.

- Na, ennek nagyon örülök Luna, de mit is takar ez a pályázat? - Öcsém kérdései nyílván nem maradhattak el.

- Majd mindent elmondok, ha anyuék hazaérnek - feleltem neki, erre biccentett egyet és visszament a szobájába.