𝐒𝐢𝐠𝐡𝐭𝐬𝐞𝐞𝐢𝐧𝐠 [𝐋𝐚𝐧𝐝𝐨-𝐍𝐨𝐫𝐫𝐢𝐬] ✓

30. 𝙵𝚎𝚓𝚎𝚣𝚎𝚝

- Luna, azonnal gyere ide! - kiáltott torka szakadtából a barátnőm, mire én azt, hittem, hogy valami életbevágó baj van, szóval rohantam is.

- A rohadt életbe Luna, normális vagy?! - kiáltott rám Lily, mire kicsit megijedtem, mert nem tudtam eldönteni, hogy tényleg mérges, vagy csak tetteti. - Te tényleg gumit adtál a srácoknak, arra az esetre, ha elfajulnának a dolgok. Bassza meg, én értékelem, hogy védeni próbálsz, de hosszú ideje először azt érzem, hogy rajtad kívül más is kedvel, vagy legalább jófejnek talál. Nagyon hálás vagyok neked, hogy mindig ott voltál nekem a nehezebb időszakokban. A bátyám halálát nem tudtam volna nélküled átvészelni, de nem vagy az anyám, ahogy senkinek sem. Legjobb barátok vagyunk, de arra szeretnélek kérni, hogy hagyj nekem egy kis teret. Hagyd, hogy olyan dolgokat tegyek, amiket majd később lehet, hogy megbánok - Lily szemébe könnyek szöktek, miközben beszélt hozzám. Éreztem, hogy túl épek egy határt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy megbánthatom vele azt az embert, akit a legjobban ismerek, azt, akivel mindent meg tudok beszélni.

- Sajnálom - ennyit tudtam kinyögni, majd megöleltem Lilyt.

- Na, pattogjunk! Újra kell csinálni az egész sminkemet, szóval nem érünk rá az érzelmekkel teli jelenetekre - sürgetett a barátnőm, mintha mi sem történt volna, majd szorgosan nekiálltam a dolgomnak.

Fél óra alatt végzett mindenki a készülődéssel. A srácok fogtak egy taxit, és már indultak is a koncert helyszínére

@lily.smith Instagram története

Luna:
Na milyen a koncert?
Látom már összebarátkoztatok valami
random alakkal.

Lily:
Baszott jó, majd mesélnem kell...

Lilyék távozása után arra gondoltunk a többiekkel, hogy játszhatnánk valami társast. Természetesen Landónak csak Monopolyja volt itthon, ezért kénytelenek voltunk a legalapabb, már-már unalmas társasjátékkal játszani.

Voltak, akik időközben megunták, és kiszálltak, de voltak olyanok is, akik csődbe mentek. A végére már csak George és én maradtunk. Mindketten nagyon gyakorlott társasozók vagyunk, szóval nehéz lehetett megjósolni, hogy ki nyer, Volt, amikor egy hajszállal a brit fiú vezetett, de olyan is akadt, amikor én vettem kezembe az irányítást, és nekem jöttek ki jól a dolgok.

A többiek játék közben fogadtak arra, hogy vajon melyikünk fog győzni. A kezdő összeg 10 dollár volt, azonban a játék végére már házkulcsok, telefonok és méregdrága karórák is a fogadás áldozatai lettek. Természetesen ezt senki nem vette komolyan, a srácok mindent csak a hangulat fokozásának érdekében tettek.

Hatalmas küzdelem után végül vesztettem. Nehezen viselem a vereséget, de ekkora társaságban nem akartam nekiállni hisztizni. A srácok fogadásának pedig kettő győztese is lett, hiszen Carlos és Alex a végsőkig kitartottak George mellett.

A játék után megbeszéltük, hogy ezt majd mindenképpen megismételjük egyszer, majd mindenki ment aludni.

Mielőtt befeküdtem az ágyamba, elkezdett pittyegni a telefonom, Lily írt.

Lily:
Azt hiszem, Charles-nak jobban megy az ismerkedés, mint nekünk.

Luna:
Ti Maxszal még mindig együtt mozogtok? Szerintem nem tanácsos szétválni, de ti tudjátok...

Lily:
Igen, végig együtt mentünk mindenhova.
Nagyon kedves tőle, hogy próbál megvédeni.

----
Lily:
Most nézz oda!!
Ez már megint összeszedett magának egy csapatot, ezt nem hiszem el.

Luna:
Szerintem Charles-ra jobban kéne vigyázni, mint rád. :-)

----
Luna;
Viszont, én most megyek aludni,
szóval további jó szórakozást, és vigyázzatok magatokra!
Jó éjt! <3

Lily:
Köszi, jó éjszakát!