𝙛𝙞𝙧𝙨𝙩

2.7K 202 51
                                    

𝙅𝙪𝙣𝙜𝙠𝙤𝙤𝙠

– A kurva életbe! – söpörtem le egy mozdulattal minden szarságot az asztalomról és a telefonom – ami a zsebemben ebben a pillanatban kezdett rezegni egy bejövő hívást jelezve –  szintén az irodám falához vágtam.
– Rohadékok! – indultam az irattároló felé, hogy azt is tönkrevághassam, de ekkor hátulról lefogtak és igaz még egy darabig tomboltam, de sikerült valamennyire visszábbvennem magamból, mivel nem lenne jó, ha pont a cégnél kezdenék el törni-zúzni.

– Jungkook nyugodj meg! Sokkal jobb partnereket is találunk náluk, nem lényeg! – enyhített Namjoon a szorításán én pedig idegesen hámoztam le magamról kezeit és lehuppantam a fekete bőrkanapéra ami a fal mellett helyezkedett el a helységben.

Nem ez volt az első eset, hogy Namjoonnak kellett leállítania mielőtt valami eszelős baromságot tennék. Namjoon lényegében apám helyett is apám volt. Régebben a tanítóm, most pedig a jobbkezem és személyi asszisztensem. 

– Nem tudom meddig bírom még ezt! – masszíroztam idegesen orrnyergem és frusztráltan lehunytam a szemem.

Mindig is erre vágytam, hogy egy nap én vezethessem ezt a céget, hogy én legyek az akit feltétel nélkül tisztelnek és mindenki fölött álljak. Megkaptam amit akartam, apám fél évvel ezelőtt visszavonult mikor betöltöttem a huszonkilencet majd közölte, hogy elég jó a vállalatnál nyújtott teljesítményem és ezentúl egyedül is boldogulok. Roppant elégedett voltam emiatt és mivel nem ápoltam sosem szoros kapcsolatot az apámmal kicsit sem sajnáltam visszavonulását, mi több éppen ideje volt.

Egy dologgal viszont nem számoltam. Kibaszottul fel tud baszni a sok gyengeelméjű akivel nap mint nap meggyűlik a bajom. A természetem túl heves így azonnal kiakadok és alig bírom visszafogni magam.

-Jungkook valamit tenned kell, különben egyszer hibát vétesz és mind tudjuk, ha egyszer az emberek szemében megtörik a tökéletes vezetői imidzsed már senki sem fog olyannak látni mint előtte. Megfogyatkozik az irántad való tisztelet és mindenki beszélni fog; pletykálnak majd és ez a vállalat hírnevébe fog kerülni.-ecsetelte Namjoon amivel én is tökéletesen tisztában voltam.

A barna hajú tőlem idősebb férfi előttem foglalt helyet a fotelben és komoly tekintettel mustrált. Éjfekete hajamba túrtam és hátradőltem. Vártam, hogy előhozakodjon a fejében cikázó gondolatokkal, mivel ismertem már annyira, hogy tudjam valamin igencsak elmélkedik.

-Mi az amivel teljesen képes vagy levezetni a stresszt?-szólalt meg kisebb csend után.

-Mármint arra célzol, hogy keresek valami elfoglaltságot? Menjek el boxolni vagy valami hasonló baromság?-kérdeztem unottan. Néha valóban jól esne szétverni valakit vagy valamit, de nem mondanám, hogy ettől feltétlenül enyhül a bennem felgyülemlett feszültség.

-Akár.-vont vállat.-Még nem volt olyan dolog ami után teljesen kiegyensúlyozottá váltál és felszabadultál?-vonta fel szemöldökét, mire én a plafont bámulva gondolkoztam el.

-A szex. A durva szex.-mondtam teljesen természetesen rá sem pillantva Namjoonra. Már igazán megszokhatta nyers és szókimondó természetem, előtte semmit sem kellett titkolnom.

-Hát akkor miért nem teszed ezt?-szólalt meg a meglepődés legapróbb jele nélkül.

-Mert a legutóbbi alkalommal egy kész vagyont kellett fizetnem az illetőnek, hogy tartsa a száját a történtekről.-dőltem előre.-Túl kegyetlen vagyok és ezt mások nem igazán kedvelik, még a bevállalósabbak se.-ráztam meg a fejem.

-Akkor keres valakit aki pont ezt szereti.-tanácsolta a velem szemben ülő, mire újra csak fejemet ingattam.

-Nem egyszerű olyan mazchoistát találni aki kedvemre is való.-sóhajtottam.

stress ~ jikook ✔️Where stories live. Discover now