Mortal of the King I. / Larry Stylinson ff.

29.

Niall:

Világ életemben heterónak vallottam magam. Tudtam, hogy drága testvérem, Louis meleg, de sosem hittem, hogy ez velem is előfordulhat. Voltak kapcsolataim, de mindegyik nőnemű példány volt, nem egy tesztoszteronnal túlfűtött kétajtós szekrény, aki nem mellesleg, úgy csókol, hogy beleremeg az összes szem pihe, amit rajtam helyezett el a Jó Istenke. Visszagondolva, mindig is biszex voltam. Sosem taszítottak a melegek. Sőt, volt, hogy Lou nekem mesélte el mit és hogyan csinál vele Dan, vagy ő vele, de sosem éreztem undort vagy ilyesmit. Aztán amikor megláttam Liamet, feldühített, hogy annyira vonz. Esélyt sem nagyon adott, ellenséges volt, mint hogy megbeszéltük, a miatt, mert neki sem voltam közömbös és nem tudta ezt kezelni. Nem hittem volna, hogy valaha egy ennyire temperamentumos pasiban lelek rá a nagy szerelemre. Ki hitte volna! Igaz, azt nem tudjuk eldönteni ki is a domináns fél, mert valahogy mindig összeakad a kandúr bajszunk és szabályosan harcolunk az uralkodásért. Amikor Harry beszélt ezzel a tökfilkóval, nemsoká megkeresett, hogy bocsánatot kérjen, mert belátta, hogy nem tettem semmit és mégis utál. Át beszéltük a dolgokat, és férfiasan beismertük, hogy bizony bizony nagyon vonzódunk a másikhoz. Ez ellen nem nagyon tudtunk mit tenni. Az események pörögtek, és mi a kapcsolatunk is egyre bensőségesebb lett. Egyik nap épp filmet néztünk, amikor nem tudtam, hogyan kéne, felvezessem a dolgot, és így megfogtam a kezét mellettem. A reakciója annyira meglepett, ugyanis ezzel tudatomon kívül adtam alá a lovat. Szabályosan maga alá gyűrt, majd a számra tapadt. Meglepetéstől nem csuktam be a szemem, így láttam, amint ő összeszorítja a szemeit és kíváncsian - vajon saját magából is mit fog kiváltani - a nyelvét a számba dugta. Azonnal kapcsoltam, és viszonoztam, mire enyhült a szemei szorítása, és egy olyan finom, lágy csókba fordultunk át, amitől egyből mindkettőnknél szűkös lett a naci. A nyelves csók után még sokáig feküdt a karjaimban és apró puszikkal hintettem be ajkait. Valahogy, utána már ment minden magától. Titkos érintések, és éjjelekbe forduló nyelvcsaták. Egyre többet kerestük egymás társaságát, és egyre többször lettünk egyre merészebbek. Együtt fedeztük föl a meleg szerelem minden csínját bínját. Kitapasztaltuk, mire vágyik a másik, és igyekeztünk azt nyújtani. A dominanciáért mindig ment és megy a harc, mert ugye nem mindegy, végül ki is lesz alul! Ettől tartunk még eléggé. Megbeszéltük, hogy várunk vele, mert nem szeretnénk kapkodni. Egy biztos, egyre jobban szeretem őt. Az illatát, a határozott fellépését, és vad, kontrolálhatatlan csókjait. Amikor Louis megsérült, elsőként volt ott segíteni. Sosem fogom elfelejteni, mennyire hősiesen viselkedett. Nagyon büszke vagyok rá. Louis is megkért, hogy meséljek kettőnkről neki. Szerencsére a drágám hallótávon kívül van Harryvel, így nyugodtan elmesélhetem, és tanácsot is kérhettem az első együttléthez tőle.

- Szóval egyelőre még nem tudjuk ki is domináns. Mindketten félünk engedni. - magyaráztam Lounak.

- De ez így nem lesz jó... Valakinek egyszer muszáj lesz elveszítenie a szüzességét!

- Na igen, de kinek? Liam fél, én szintén. Azt sem tudjuk, hogyan kéne kivitelezni! Esetleg, ha...?

- Adjak tippeket, vagy mi?

- Ha szabad kérni ilyesmit, te mégis csak tősgyökeres meleg vagy. Neked zsigerből jön mit, hogy kell!

- Bazd meg, Niall! Ez nem volt valami kedves amúgy, de ok, segítek.

- Ígérem, meghálálom! De nem tudom, mire számítsak, ha érted... behatol oda! Az eddig csak output volt, nem input! Onnan csak kijött a cucc nem bement!

- Szóval megfordult a fejedben hogy bevállalod?

- Szeretem annyira, hogy igen! De tudnom kell, mire számítsak! Félek, papi! Elég apró és szűk az a lyuk odalent!