rich ||george russell fanfiction||✔️

15.

Egész héten szinte meg sem álltam, mindig volt valami dolgom, ha épp nem volt tervezve az adott napra semmi, akkor is akadt valami ami miatt nem lehettem otthon. Kedden letudva a fotózást, késő délután estem haza, szerdán pedig egész nap apával jártam tárgyalásról tárgyalásra, illetve a cégnél is voltunk bent. Valami újba szeretne belefogni, azonban nagyon titokzatos volt a dologgal kapcsolatban és akárhányszor kérdeztem rá, vagy azt mondta hogy még nem tudja pontosan mibe fogjon bele, vagy azt hogy majd időben értesülni fogok róla. Csütörtök délelőtt az ügynökségre szaladtam be, hogy elintézzük az utazással kapcsolatos dolgokat, délután pedig apa valamiért ismét igényelte a társaságomat így szaladgálhattam utána a nap további részében. Pénteken az egyetemes dolgaimat rendeztem el, ugyanis ott sem kellene mindíg mindennel megcsúsznom. A szombatot gondolom nem is kell, hogy részletezzem, hattól este tízig ültünk egy újabb puccos családnál drága ruhákba öltözve, drága ételt fogyasztva. A vasárnapi napom telt egyedül nyugisan, így végre magamra is volt egy kis időm, délután pedig ígéretemhez híven megnéztem George futamát.

Ha már itt tartunk, Georgeal valamilyen formában minden nap beszéltünk, szerdán ők is mentek a következő helyszínre, így a hét további részében már ő is elfoglalt volt. Mint kiderült, szerdára magához csődítette a fiúkat -és persze Lilyt- akik egész héten maradnak majd Londonban.

Reggel ismét borús időjárásra keltem, nos, üdv nálunk. Semmi kedvem nem volt kimászni a meleget nyújtó takaró alól, azonban muszáj voltam összeszedni magamat, még akkor is ha mára nem terveztem semmit. Az időjárás a kedvemre is rányomta a bélyegét, sóhajtva csoszogtam át a fürdőszobába, azt követően pedig a gardróbomba, majd egy edzős ruhát magamra kapva indultam le a lépcsőn. A házban a szokásos csend uralkodott, kilenc óra révén anyáék már valószínűleg nem voltak itthon, egyedül a konyha felől szűrődtek ki hangok.

Másfél óra múlva már egy zuhanyzás után, emberibb kinézettel mentem lefelé, hogy keressek magamnak valamit enni, ugyanis eddig azt nem tettem meg.

George
Megyek érted egy fél óra múlva.

Az üzenetet látva, hirtelen nem tudtam hová tenni a dolgokat hisz biztos voltam benne, hogy mára nem beszéltünk meg semmit mivel ő még csak a délelőtt folyamán érkezik haza.

Carla
?

George
Készülj el

Carla
Minek?

George
El kell mennünk vásárolni

Carla
Én ahhoz minek kellek?
Nem vagy elég nagy hogy megoldd?

George
Tényleg ott leszek egy fél óra múlva és nem akarok rád sokat várni.

Carla
Lassíts, én még most fogok leülni reggelizni.
Betalálsz az ajtón.

Sóhajtva tettem le a telefonomat a pultra, majd lekiálltam elkészíteni a reggelimet.

-Jó reggelt Drágám. -jött be a konyhába Margaret- Nem is voltál még lent ma?

-Itt még nem, csak edzettem egyet. Anyáék mikor mentek el?

-A szokásos időben, valahogy nyolc óra tájékán. Megcsináljam én a reggelidet? -kérdezte kedvesen-

-Ugyan, dehogy. Boldogulok vele én is. Susan és Eva merre vannak? Reggel még hallottam őket.

-Csak estére jönnek majd, ilyenkor nem szoktak itt lenni, nem emlékszel rá?

-Teljesen kiment a fejemből. Zűrös volt a múlt hét... Nameg, amúgy sem szokott feltűnni. -nevettem el magamat miközben elkezdtem előkészíteni az avokádókat- Egyébként, George lassan itt lesz.