rich ||george russell fanfiction||✔️

48.

-Lewis covidos lett. -lépett be a szobánkba szerda reggel George-

-Micsoda? -ültem fel az ágyban telefonomat lerakva a kezemből-

A fiúnak korán reggel le kellett lépnie, ugyanis a Mercedes csapatfőnöke még tegnap este szólt neki, hogy látni akarja őt is a ma reggel hirtelen összehozott megbeszélésen.

-Wolff azt akarja, hogy én vezessek a hétvégén. -ült le mellém-

-Azta. -nyögtem ki, hiszen annyira meglepődtem ezen az egész helyzeten, hogy hirtelen azt sem tudtam, hogy mit kellene reagálnom-

-Jézusom, tudod mióta vártam már erre? -nevetett fel majd rám nézett, szemeiben pedig izgatott csillogást véltem felfedezni-

-Annyira büszke vagyok rád! -kúsztam közelebb hozzá majd mosolyogva nyomtam puszit az arcára- Szóval ezért volt olyan fontos, hogy ott legyél?

-Igen. Tegnap derült ki, most pedig a délelőtt folyamán már hivatalossá is teszik. Baromira izgulok.

-Ugyan már, a legjobbat fogod kihozni magadból, én tudom. -mosolyogtam-

-Kemény munka vár most a csapatra. Konkrétan mindent le kell rendelniük nekem és ráadásul az autón is alakítani kell egy két dolgot. -mondta izgatottan- Rettentően boldog vagyok.

-Azt látom. -nevettem fel hadonászását látva-

-Furcsa lesz a mezőny legrosszabb autójából hirtelen átkerülni a legjobba. -dőlt hátra egy elégedett sóhajt követően-

-Legalább egy hétvége erejéig ott versenyezhetsz ahol eddig is kellett volna. -mosolyogtam rá- Lesz ma edzésed Aleixel? Vagy van valami egyéb terved?

-Igen lesz, körülbelül úgy negyed óra múlva. -nézett az órájára- Nem volt betervezve a megbeszélés én pedig emellett totál elfelejtettem az edzésemet szóval jó, hogy szóltál. -ült fel egy sóhaj közben-

-Lemegyek veletek én is, összekapom magamat, adj tíz percet. -másztam ki az ágyból majd a fürdő felé vettem az irányt-

Tényleg tíz percet vett igénybe a készülődésem, hisz tekintve, hogy másfél óra múlva úgyis újra kell majd kezdenem, nem bajlódtam semmivel, nameg egy edzőterembe semmi értelme nem lett volna. Egy gyors fésülködés, arc- és fogmosás után még mindig mosolyogva mentem a bőröndömhöz amiből egy megfelelő ruhát kivéve magamra kaptam azt. Rettentően örültem, hogy George megkapta ezt a lehetőséget, és csak még jobban megerősített abban, hogy a Mercedes számol a fiúval, így talán a tárgyalás is gördülékenyebb lesz majd. Mást is ültethettek volna abba az autóba a hétvégére, ők azonban mégis őt választották aminek oka van.

-Egyébként a csapat mit szólt hozzá? -érdeklődtem- Mármint a Williamsnél.

-Totonak ott is elég nagy a befolyása, sőt, az egész Mercedesnek, szóval még ha nem is tetszett nekik, kénytelenek voltak elfogadni a dolgot. -mondta miközben ő is felvette a cipőjét, majd elindultunk lefelé-

-Így, hogy ott hagyod őket a jövő évben, kíváncsi vagyok majd a teljesítményükre. Akárki akármit mond, abba a csapatba te rakod be a többet, nem pedig Nicholas.

-Ne szaladjunk ennyire előre. -ingatta meg a fejét- Még nem a jövő évnél járunk, számomra ez egy baromi jó lehetőség, mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a legjobbat nyújtsam. Ha pedig ezt letudjuk, akkor az utolsó versenyen is ugyanúgy odateszem magamat, mindegy hogy az a Mercedesnél, vagy a Williamsnél lesz. -válaszolt-

Tudtam, hogy valahol legbelül még nincsen teljesen kibékülve a dologgal, azonban mostmár talán elfogadta. Egyszer jött szóba azóta a téma amikor megkért, hogy egy kicsit jobban avassam be a dolgokba, azonban nem hoztuk fel minden nap. Erre egyébként sem lett volna szükség, mivel attól, hogy ezt most megléptem és ez így alakult, még ugyanúgy a barátnője vagyok, nem pedig csak és kizárólag a munkatársa és a főnöke.