rich ||george russell fanfiction||✔️

17.

George
Átjössz?

George
Unatkozok

George
Aludj nálam

Kaptam meg az üzeneteket miközben az egyetemi válzataimmal próbáltam valamit kezdeni másnap délután.

Carla
Már miért aludnék ott?

George
Unatkozok

Carla
És este is unatkozni fogsz?😒

George
Persze, egészen biztos

George
De egyébként meg Charles azt mondta hogy reggel jön

Carla
Te pedig nem tudod neki kinyitni az ajtót egyedül?

George
Így van

George
Na?

Carla
Gyere értem🙄

Carla
Ja és számíts Samuel Madrona kicsit sem kedves pillantásaira

George
Asszem igyekszem felkészülni rá

Sóhajtva álltam fel az ágyamból, hogy összeszedjek pár cuccot amire szükségem lehet. Végülis a tananyag már kezdett ingencsak unalmasnak minősülni és tekintve hogy négy óra is elmúlt, ma már nem volt tervben hogy mást csináljak. Tegnap valahogy nyolc óra után értem haza, a szüleim pedig igencsak kíváncsiak voltak arra, hogy mit csináltunk egész nap, így a közös vacsorához csatlakozva mondtam el nekik nagyvonalakban. Azt, hogy bennük ez milyen érzést keltett, valószínűleg sosem fogom megtudni, főleg anya eléggé két értelmű kijelentése miatt.
A táskámba összeszedve a dolgokat a földszint felé vettem az irányt, ugyanis nagy szerencsémre apa ma itthonról dolgozott, így személyesen kellett szólnom a távozásomtól.

-Gyere. -jött a válasz bentről mikor bekopogtam az ajtón- Carla, van valami baj?

-Nem, nincsen, viszont én elmennék.

-Hova? -ráncolta össze szemöldökét-

-George írt, hogy lenne még pár dolog amit meg kéne csinálnunk a holnapi nap előtt. -füllentettem-

-Miért nem csináltátok meg tegnap? -kérdezte értetlenkedve-

-Azért mert ezt ma kell. Tudod, húsokat előkészíteni meg ilyesmi. -ecseteltem- Aztán meg tudod, a nők mégis jobban értenek ehhez. -legyintettem-

-Miért nem csináljátok meg a többiekkel együtt? -ráncolta a szemöldökét-

-Apa, csak elmennék. -sóhajtottam- A nap többi részében már úgysem volt semmi programom. Legalább nem a szobámban ülök.

-Jobban örülnék neki ha inkább lányokhoz mennél át. -motyogta miközben rendezette a papírjait-

-Apa! -szóltam rá hitetlenkedve- Ne csináld már ezt.

-Jó,jó, a Russell fiú mondjuk tényleg rendes. -válaszolt beletörődve- Mikor jössz haza?

-Hát... Ami azt illeti, holnap. -mondtam mire kikerekedett szemekkel nézett rám- Vagy holnap után, még nem beszéltük meg. -húztam el a számat kínosan, majd megelőztem mielőtt bármit is mondhatott volna- Ne aggódj, van két másik szobája, egyébként pedig ha nem is lenne akkor is voltunk már kettesben máshol, nem történt semmi, megnyugodhatsz.