Az imolai versenyt követően az egész hetet Georgenál töltöttem, így a költözős kérdés is igencsak eldöntöttnek látszott, akkor is ha nem volt kimondva és nem volt nála minden cuccom. Szerettem volna kihasználni ezt az időt, hisz tudtam hogy a következő versenyre nem fogok vele tartani és amennyit együtt voltunk mostanság, biztos hogy hiányozni fog és furcsa lesz ez az egész.
Kedd este kikisértem a reptérre, ő pedig elindult a következő futamra Törökországba.
Fejemben még mindig ott volt az apám és a hülye McLarenes szerződése, folyamatosan kattogtam rajta és igyekeztem egy jó megoldást találni, ami által Georgenak még véletlenül sem kell a csapathoz mennie, éppen ezért következett be az, hogy szerda reggel magamhoz képest viszonylag korán már teljes harci díszben reggeliztem meg.
-Mész ma valahova? -kérdezte kedvesen Margaret-
-Igen, van egy megbeszélésem. -bólintottam és bármennyire is bíztam meg a nőben, ebbe most egyeltalán nem akartam beavatni-
-Mikor nőttél meg ennyire? -nézett le rám mosolyogva én pedig csak megráztam a fejemet-
-Ugyan már. -legyintettem-
-Kész nő lettél drágám. Először a Russell fiú, aki miatt már alig vagy itthon... -mondta azonban tudtam, hogy nem azért hogy megbántson vele- Most pedig már egyedül mész egy megbeszélésre. Nemrég még a kertben szaladgáltál. -sóhajtott drámaian-
-Sosem fogok teljesen felnőni, ezt te is tudod... -vigyorogtam rá- Most viszont mennem kell, mert el fogok késni. -álltam fel az asztaltól- Köszönöm a reggelit. -mondtam majd siettem is az ajtóhoz, azon kilépve pedig beültem az autóba ami már rám várt, ugyanis Robert megígérte, hogy elvisz-
-Tulajdonképpen ezt miért az apja nélkül intézi? -kérdezett rá az idősödő férfi-
-Robert, kérlek tegeződjünk már. -ingattam meg a fejemet mosolyogva ő pedig csak megforgatta a szemét- Egyébként pedig azért, mert erről az egészről egyeltalán semmit nem kell tudnia az apámnak, és szeretném hogyha ez így is maradna. -néztem rá jelentősségteljesen-
-Ez csak természetes. -bólintott és nem firtatta tovább a témát-
Röpke fél óra utazás után megérkeztünk az irodaház elé, én pedig megköszönve a fuvart, kiszálltam az autóból és befelé vettem az irányt. A megfelelő ajtó előtt megállva bekopogtam, majd miután engedélyt kaptam rá, beléptem a helyiségbe.
-Carla, szia, de régen láttalak. -mosolygott rám az asztal mögött ülő férfi-
-Hát igen, tényleg nem ma volt mikor utóljára találkoztunk. -nevettem el magamat-
Christian Willis volt az a férfi aki apja nyomdokaiba lépve szintén az ügyvédi pályát választotta, az egyetemről pedig még éppenhogy csak kitette a lábát, de máris számtalan ügyet szerettek volna rábízni. Ez köszönhető annak is, hogy édesapjának elég nagy hírneve és rengeteg jó kapcsolata volt, azonban már tanulmányai közben is dicsérték a fiút, a tanárai pedig a jövő egyik legjobbjának tartották. Éppen ezért voltam nála én is, hisz apjához mégse fordulhattam volna azzal, hogy Samuel Madronat hogyan lehetne megtámadni valahogy, ahhoz túl hűséges volt a családunkhoz, azonban reméltem, hogy Christian segítségemre lehet.
-Ülj csak le. -mutatott az előtte lévő fotelre- Halljam, mi járatban erre.
-A madarak azt csiripelték, hogy az egyik legjobb ügyvéd vagy a városban, nekem pedig igencsak szükségem lenne rád.
-Ojaj a kicsi Carla mibe keverte bele magát?
-Első sorban szeretném tisztázni, hogy az apámról van szó és csak reménykedem benne, hogy a segítségemre leszel. Pont ezért fordultam hozzád és nem az apádhoz, mert ő túlságosan sztárolja Samuel Madronat és még el se mondtam volna neki a dolgokat de már ő is tudott volna róla.
-Szóval akkor Mr. Madrona arról sem tud, hogy eljöttél hozzám?
-Nem, legalábbis nagyon remélem. -mondtam mire bólintott, jelezve hogy folytathatom- Nemrég kötött egy szerződést a McLaren Formula1-es csapatával amiben 50%-os részesedést vásárolt, de csak abban az esetben tarthatja ezt meg, amennyiben a 2021-es vagy a 2022-es szezonra biztosítja a csapat számára George Russellt. Természetesen ehhez kellettem én is, rajtam keresztül akarja elérni Georgeot, én azonban ezt nem fogom engedni, mivel konkrétan már biztos jövője van a Mercedesnél ahol sokkal nagyobbat arathat, nem mellesleg pedig a McLarennél ott van Lando Norris akit semmiképp nem akarnak leváltani, így kizárásos alapon Daniel Ricciardo menne és úgy gondolom hogy ez abszolút nem lenne igazságos. Csak azért tennék ki a csapatból mert az apám nem tudta mire költeni a pénzét és ebbe is bele kellett vágnia.
-Ha jól értelmezem, meg akarod támadni a szerződést, ugye?
-Nem. Be kell jutnom a Mercedeshez ahová ha minden jól megy, Georgenak biztos ülése lesz már 2021-re. Ezzel pedig el is dőlt a dolog, ha már ott van akkor nem fog eljönni, az apám pedig elbukik és rájön hogy nem mozgathat kedvére úgy mint egy bábut. -dőltem hátra a fotelben miközben keresztbe tettem a kezemet- A következő verseny alkalmával beszélni fogok Toto Wolffal, ő is rá fog jönni hogy neki is érdeme a helyzet így automatikusan az én oldalamra fog állni. Onnantól kezdve pedig nagyrészt már csak pénz az egész, amiből akad elég.
-Biztos vagy te ebben, hogy ez megérné neked? -kérdezte kételkedve- Nézd, gondolkozzunk logikusan. Szembeszállsz az apáddal akinek rengeteg tapasztalata van már ebben a világban. Sokkal jobban tudja hogy mi hogy megy, míg itt vagy te aki életében járt vagy tíz tárgyaláson, de éles helyzetben semmit nem bonyolított le. Arról nem is beszélve, hogy egy olyan fiú miatt készülsz feldobni az apáddal való jó kapcsolatodat akivel még eléggé kezdetlegesek a dolgok.
-Már döntöttem. Az, hogy segítesz e vagy sem, csak rajtad áll. Nem fogom elviselni többet hogy folyamatosan azt csináljam amit mond. -ráztam meg a fejemet- Lehet hogy nincsen tapasztalatom de több eszem van annál mint ahogy azt sokan gondolják. Részesedést vásárolok a Mercedesből ami nem csak Georgenak fog jól jönni, bármennyire is tűnik úgy.
-Carla ezek nagy csapatok és nagy emberek. Hidd el nekem, nem biztos hogy ebbe akarod belevágni a fejszédet.
-De, én biztos vagyok benne. Azonban ha te nem szeretnél a részese lenni akkor most hagyjuk annyiban a beszélgetést, mert nem érek rá erre. -álltam fel-
-Oké, csináljuk. -szólalt meg rövid habozás után, nekem pedig egy győztes vigyor ült ki arcomra- De még egyszer figyelmeztetlek, hogy nem lesz egyszerű dolgod. És ezt neked kellesz elintézned, rám csak a jogi részek vonatkoznak.
-Hidd el nekem, hogy két héten belül hozom a szerződést amit átnézhetsz, aztán pedig együtt fogjuk aláírni.
-Legyen úgy. -sóhajtott gondterhelten- Őszintén remélem hogy mindenre tökéletes terved van már.
-Lesz, ez nem a te gondod. Örülök hogy időt szántál rám, hamarosan találkozunk. -intettem az ajtóból, majd kisétáltam a folyosóra-
Pontosan tudtam, hogy nem lesz egyszerű, azonban jelenleg más kiutat nem láttam a dologból, arról nem is beszélve hogy átgondoltam a dolgokat és az apám tényleg folyamatosan elvárta, hogy mindent úgy csináljak ahogy azt ő szeretné. Én pedig megtettem, mert féltem belekötni. De semmi sem tart örökké, el kell indulnom a saját utamon, ha pedig ez most sikerül, akkor azt nem kis örömnek és sikernek könyvelhetem el. Márpedig sikerülni fog, mivel egy Madrona vagyok aki mindig megkapja amit akar.
_______ Ez egyszerűen csak szembejött velem tegnap tiktokon és iszonyatosan feldobta az estémet, szóval innen is szeretném megköszönni a lánynak, baromi jól esett🥺💕
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
