rich ||george russell fanfiction||✔️

38.

-Micsoda? -nevettem fel hihetetlenkedve ő azonban továbbra is komolyan nézett rám- És mégis mit vársz tőlem? Mondjam meg neki, hogy figyu bocsi de jövőre a McLarenhez kéne szerződnöd mert az apám gondolt egyet és megveszi a fél csapatot?

-Carla, még mindig az apáddal ülsz szemben. -utalt a kirohanásomra- Mindketten pontosan tudjuk, hogy George egy fantasztikus pilóta, csak rossz autóban ül. Vagy talán tévedek, és azt mondod a barátodra hogy nem tehetséges a munkájában? -vonta fel a szemöldökét ezzel sarokba szorítva engem- Sok csapat érdeklődik iránta még akkor is ha ez nem nyilvános. A Mercedes managelése alatt áll, éppen ezért nem lép semerre, mert tudja hogy egyszer hozzájuk ülhet be. Azonban a Mercedes jövőre még közel sem akarja ezt meglépni, neki pedig ha nem is mutatja de biztosan elege van már abból, hogy egy helyben áll a karrierje.

-Ha annyira elege lenne belőle akkor átigazolt volna egy másik csapathoz márha azt állítod, hogy mennyien szeretnék őt. -fontam össze magam előtt a kezemet és dőltem hátra-

-Szükségünk van rá a csapatban.

-És mégis mit gondolsz? Megmondom neki, hogy a miénk lett a fele és boldogan szökdécselve jön aláírni a papírokat? Te tudod a legjobban hogy ez nem fog megtörténni.

-Természetesen nem, de puhíthatnál a dolgokon, hogy legalább elgondolkozzon rajta. Onnantól pedig nem fogja hagyni nyugodni, jó ajánlatot fog kapni a csapattól és máris egyszerűbb lesz a helyzetünk.

-Nem szoktunk sokat beszélni a versenyzésről. -ingattam meg a fejemet- Nem vagyok hajlandó befolyásolni őt a döntésben vagy netán kényszeríteni rá.

-Ne akarj szembeszállni az apáddal egy pasi miatt akit alig pár hónapja ismersz.

-Szóval most ezzel fenyegetsz? -nevetettem fel- Én pedig ennél a pontnál emlékeztetnélek arra, hogy az apám vagy. Én a lányod vagyok, nem pedig holmi üzlettárs aki úgy ugrál ahogy fütyülsz. Nem mellesleg pedig nem hiszem el, hogy a McLarennek ne lenne meg már most az a személy akit jövőre beültetne az autójába.

-Természetesen megvan, de bonthatjuk a szerződését. -bólintott határozottan én pedig még meglepettebben ültem vele szembe-

-Szóval képes lennél csak úgy kitetetni valakit, hogy George odamehessen. Miért érné ez meg neked?

-Azért mert szükség van a fiúra.

-Te sem tudsz rá épp magyarázatot adni. -ráztam meg a fejemet- Mégis kit tennél ki, a már meglévő Lando Norrist vagy az épp érkezőt, akárki is legyen az? -vontam fel a szemöldökömet- Mert szerintem egyiket sem lenne túl reális, bárhogy is nézzük. Jézusom, átgondoltad te ezt egyeltalán? -nevettem fel hisztérikusan-

-Daniel Ricciardot tervezték a másik pilótának azonban, hogyha megkapja az ígért bérét, mellé pedig annak az értéknek a dupláját is kiegészítés képpen akkor elküldhető a csapattól, mivel a szerződést már aláírták.

-Ami mennyit jelent?

-Közel ötven millió dollár.

-Te teljesen megőrültél? -álltam fel- Nem megyek bele abba, hogy George legyen a második pilótád. Vagy elfelejted ezt, vagy délután nem írom alá a papírokat.

-Jelenleg nem te vagy abban a helyzetben, aki megmondja, hogy mit csináljak. Gondolom azt pedig nem szeretnéd, hogy ebből a barátod jönnön ki rosszul.

-Ne fenyegess se vele, se mással. Inkább engedd el az egészet mert semmi értelme nincsen annak, hogy kidobj ötven millió dollárt egy olyan dologra ami teljesen felesleges. Georgenak nincs keresnivalója a McLaren közelében, de legalább mostmár megértettem hogy mi volt ez a nagy öröm felé. -mondtam majd kisétáltam az ajtaján-

Hiába ígértem meg Margaretnek, hogy visszamegyek hozzá, egyszerűen nem volt hozzá kedvem. Nem tudtam hova tenni a dolgokat, fogalmam sincs, hogy miért lett hirtelen ennyire fontos az, hogy George a McLarennél folytassa tovább, főleg úgy ha van egy viszonylag biztos jövője a legjobb csapatnál, és tudomásom szerint a szerződése sem idén jár le a Williamsel. Tényleg nem beszéltünk túl sokat a versenyzésről, érdeklődtem és nyilván téma volt hisz ez az élete, de sosem mentünk bele mélyen a dolgokba, mert úgy éreztem hogy nincs rá szükség. Ő sem faggat arról engem, hogy mégis mennyit keresek egy egy modell munka alkalmával, vagy hogy nekem ebből milyen és mennyi előnyöm meg persze hátrányom keletkezik. Nem értettem volna úgysem, nameg nem rám tartozott. Vannak dolgok amiket egyébként sem mondhatott volna el, bármilyen is volt a kapcsolatunk, pont az ilyen esetek miatt, mert azt már az egész paddockban tudták, hogy Samuel Madrona nem kispályás, a lánya pedig kitudja mi miatt van kint a versenyeken hetek óta.

Szobámba belépve fáradtan borultam bele az ágyamba. Tudtam, hogy ezt az egészet meg kell majd beszélnem az érintett fiúval is, azonban ezt nem telefonon szerettem volna elintézni. Joga van tudni, hogy mit akar az apám, de nem fogom megkérni arra, hogy igazoljon át egy másik csapathoz, ezzel kockáztatva a jövőbeli sikereit.

Nem láttam értelmét, akárhogyan agyaltam a dolgokon. Képes lenne rengeteg pénzt fizetni csak azért, hogy egy olyan pilótát kitegyen a csapatból aki már nem kis ideje van a pályán, ráadásul a teljesítménye is meggyőző. Van még valamilyen dolog a hátterében amit nem mond el, pedig egészen biztos vagyok benne hogy találna valami kiskaput.

Három óra előtt pár perccel egy elegánsabb öltözetben szálltam ki az épp leparkoló autóból egy ügyvédi iroda előtt Roberttel és apámmal együtt. Tudtam, hogy el kell mennem, mondhatjuk úgy is, hogy muszáj volt azonban nagyon reméltem hogy apának sikerült átgondolni a dolgokat az elmúlt órákban. A hatalmas épületbe belépve egy fiatal lány eligazított minket, majd a liftbe beszállva indultunk el az irodához ahol már a család régi jóbarátja, Mr. Willis, az ügyvédünk vár minket.

-Üdvözlöm önöket! -biccentett a már őszülő férfi majd kitárta előttünk az ajtót-

Belépve három férfi volt még ott rajtunk kívül, egyikőjük pedig egy hatalmas fa asztal mögött foglalt helyet, ebből pedig arra következtettem, hogy ő lehet a másik ügyvéd.

-Köszönöm, hogy mindannyian megjelentek a megbeszélt időpontban, kérem foglaljanak helyet. -mutatott az előtte lévő székekre a férfi mire leültünk- Reményeim szerint akkor nem történt változás, így a már elkészített szerződés aláírásával pár pillanat alatt készen is leszünk és nem raboljuk tovább egymás idejét. -mondta kedvesen-

-Elnézést, szeretném átolvasni a szerződést. -szólaltam meg mire meglepetten kapta rám a fejét-

-Azt hittem, hogy a kisasszonyt mindenről tájékoztatta az édesapja.

-Igen, természetesen ez megtörtént, azonban szeretném mégegyszer megtekinteni, ha van erre lehetőség. -mondtam határozottan-

-Csak nyugodtan. -adta kezembe a papírokat, azonban láttam rajta, hogy nem tetszett neki a helyzet-

Na nem mintha nagyon értettem volna hozzá, nem tudtam, hogy milyen kiskapuk lehetnek benne a másik fél javára, hisz nem ez volt a dolgom és mégcsak jogot sem tanultam soha életemben. Tudtam, hogy Mr. Willis is átolvasta már és mindent rendben talált, hisz a férfi sosem adott volna ki félkész vagy nem megbízható munkát a kezei közül. Nagyjából három oldalon keresztül voltak taglalva a dolgok amiből szinte egy szót sem értettem, azonban mikor a pontokba szedett részekhez értem, máris tisztábban láttam.

• A Samuel Madrona neve alatt működő Gulf Oil üzem- és kenőanyag beszállítóként lép a csapat szponzorai közé.

• Samuel Madrona 50%-os részesedést vásárolhat abban az esetben, ha biztosítja a csapat éves költségvetésének 20%-át három éven keresztül.

• Amennyiben Samuel Madrona nem biztosítja a csapat számára George Russell, brit Formula1-es pilótát a 2021-es vagy 2022-es szezonra, a szerződés nem él tovább.

És itt ez volt a lényeg. Apám ismét mocskos játékokba ment bele, ráadásul engem is magával húzott. Itt már csak az én kezemben volt a döntés. Engedem ezt, vagy inkább szembeszállok vele.