A fiatalok Sydney központjában egy parkolóban leszálltak a buszról. Hozták a cuccaikat, majd Chan köré gyűlve hallgatták amit akart mondani.
- Másfél óra múpva itt találkozunk! Senki ne menjen egyedül, és ha esetleg elvesznétek hívjatok fel. A kirándulás elején mindenkinek megadtam - mondta Chan. Mindenki elkezdett csoportokba rendeződni. Beomgyu összeállt Xionnal, és Yeonjunnal, aki miatt Soobin is csatlakozott. Inie is oda állt hozzájuk, de Chan sunyi kacsintása miatt a csapat még maradt.
- Öhm.... Mi előre megyünk Soobinnal, adsig kérjétek el Chan számát - mondta Yeonjun majd gyorsan elrángatta Soobint, hogy a szerelmes pár nyugodtan útjára mehessen. Soobin természetesen nem ellenkezett, hisz Yeonjun az Yeonjun. Neki ki tudna nemet mondani?
- A terv a következő - mondta Chan - Ha Soobin kérdezősködik, akkor elhagytátok Iniet. Ha találkozunk a többiekkel - nézett Iniere - Azt mindjuk elkeveredtél, és felhívtál, én meg most vigyázok rád hogy ne vessz el - vázolta fel a tervét, mire a többiek bólintottak.
- Akkor..... Ha nem lát senki mi elmentünk - szólalt meg Beomgyu, majd maga után húzta a barátjával chatelő Xiont.
- Hova akarsz menni? - kérdezte Chan.
- Még sosem voltam itt, nem tudom hova mehetnék - forgatta meg a szemét Jeongin.
- Igaz - motyogta Chan - Akkor csak sétálgatunk - össze kulcsolták ujjaikat, és elindultak - Vaaaagy mi lenne ha elmennénk egy vidám parkba? - kérdezte Chan.
- Oki! - bólintott boldogan Inie.
Tovább sétáltak a járdán. Átmentek pár zebrán, majd betértek egy parkba. Leültek egy padra és szóba elegyedtek.
- Chan nézd! - mutatott egy standra - Veszünk jégkását?
- Inie, meg fog fázni a torkod. Nem is értem ilyenkor miért árulnak - rázta nemlegesen a fejét Chan.
- Naaa. Légy szíves. Nagyon szépen kérlek - ugrándozott kiskutya szemekkel Inie.
- Hahh.... Jó. De nem én magyarázom ki anyukádnak ha megfázol - adta be a derekát.
- Köszönöm! Te vagy a legjobb - kiáltott fel, majd átkarolta az idősebb derekát. Odamentek a standhoz, és Inie zavarodottan kezdte vizslatni az angolul kiírt információkat - Chanie.... Mi van ide írva? - kérdezte haját a füle mögé tűrve.
- Na, ennyit sikerült neked tanítanom... Csak az hogy mi mennyibe kerül - simogatta meg a kisebb buksiját.
- Ja... Köszi - mosolygott. Sorra kerültek, és a pultos elkezdett a barna hajúhoz beszélni, aki sokkoltan nézett.
- Inie, azt kérdezi hogy mit kérsz - bökteeg párja a fiatalabb fiút, aki fejét megvakarva mutatott az egyik kondérra.
- A-a pirosból - motyogott, a kiszolgáló pedig vette az adást és töltött neki egy pohárral. Chan kifizette a finomságot, amiből ő is kért egy kéket, majd tovább sétáltak a vidám park felé.
- Légy szíves lassan idd. Tényleg nem szeretném ha megfáznál - mondta.
- Rendben. Kérsz az enyémből? - kérdezte Inie.
- Persze. Miért ne. De te is kaphatsz az enyémből - mondta, majd poharat cseréltek és egymás italából kezdtek inni.
- Milyen? - kérdezte a fiatalabb, mire a szőke felnézett a pohárból - Chan, lila a nyelved! - nevetett fel, mire az idősebb csak játékosan kinyújtotta a ténylegesen lila nyelvét.
- De a tiéd is - mondta, és Jeongin erre megpróbálta megnézni saját nyelve színét. És így elég furcsa grimaszokba fulladtak próbálkozásai.
- Azt fogják hinni hogy csókolóztunk - mondta.... - Tudod, ismered ezt az izét.... - mondta.
- Persze, ismerem. De.... Akkor meg is kéne valósítani nem gondolod? - lépett közelebb Chan a párjához, átkarolta derekát, és össze érintette ajkaikat. Jeongin átadta magát az érzésnek, hogy szerelme erős karjai biztonságba tartják őt, és ő is belelendült a csókba.
De eközben más is történt. Az osztályba járó Lucas, és barátai épp a suerelmes pár felé tartott. Még nem látták őket, de valaki, aki szemfüles volt igen.
Jongho, Lucaséktól kissé lemaradva kiszúrta a párt, és a feléjük haladó bandát is. Nem akarta hogy kiderüljön kapcsolatuk, és ezekből rossz dolgok süljenek ki, így minden opciót átgondolva egynél maradt. Elsikította magát.
Erre viszont mindenki hátra fordult. Lucas immár Inieéknek háttal állt, akik idő közben szét rebbentek. Chan Jonghora nézett, aki vadul koreaiul magyarázott valami hülyeséget, és enki nem értette de mindenki figyelmét elvonta. Egymásra pillantottak, Chan hálásan bólintott , majd suerelme csuklóját megragadva elfutottak a lebukás veszély helyszínéről (író : szeretlek Jongho :') ).
- Ez közel volt - mondta Chan - Meg kell majd köszönjem Jonghonak - fújták ki magukat.
- Igen.... Menjünk tovább. Ha nem akarjuk hogy mások kiszúrjanak minket - javasolta Jeongin majd folytatták utukat.
- Menjünk - mentek tovább egy kevésbe forgalmas úton. Ám Inie gondolatai annál forgalmasabbak voltak. Majdnem lebuktak, de azért elméje még mindig szerelemtől volt kábult. De egy másik érzés is felszínre tört benne.
- Chan - motyogta Jeongin, s az idősebb pulcsi ujját meghúzva hívta fel magára a figyelmet - Izé...Pisilnem kell.
- Oké - nevette el magát hihetetlenül Chan, és szíve eközben majd megolvadt a fiatalabb aranyossága miatt - Keresünk egy mosdót - mondta, majd maga után húzta párját.
- Kellett nekem annyi jégkását innom - szidta magát Inie.
- Figyelj, én is ittam, meg szerintem nekem is kell majd, tehát ne okold magad - mondta Chan. Találtak egy buszpályaudvaron egy mosdót, ahova Inie gyorsan be is szaladt. Chan egy másik fülkébe ment be természetesen, és ő is elvégezte dolgát. Kézmosás, és minden egyéb után folytatták útjukat az eredeti úti céljuk felé, amit hamar el is értek. De viszont arra nem számítottak hogy mások is lesznek itt. Az osztály tipikus ribancai. Akiknek nem igazán tetszett a látvány hogy Chan Jeonginnel van.
- Chan!
- Oh... Sziasztok! - köszönt Chan kínosan.
- Mit keres veled Jeongin? - kérdezték gyanúsan.
- Öhm..... - kezdett bele Chan - Elkeveredett, és pont arra mentem amerre ő volt, így velem jött tovább. És szegény az I cAn spEak KoReaN mondatával nem ment volna sokra - fejezte be a mesét Chan.
- És miért jöttök ide? Így olyan mintha... Nem is tudom - nézett áthatóan Iniere a lány - Mintha közelebb állnátok egymáshoz.
- Inie vagyis Jeongin egy ugyanolyan diák mint bárki más. Ha más veszik el, azt is megkeresem. És ha már így adódott, akkor érezzük jól magunkat - védte meg magukat Chan - De ha megbocsájtotok. Mennénk. Mindjárt vissza kell érnünk, és Jeongin még ki akart próbálni egyet s mást - ment el mellettük Jeonginnal, a lányok pedig tátott szájjal néztek utánuk.
Yes, bitches le lettetek koptatva💅
YOU ARE READING
❊𝐻𝑜𝑛𝑒𝑦 - 𝐽𝑒𝑜𝑛𝑔𝑐ℎ𝑎𝑛❊
Fanfiction❝- Chan - motyogta Jeongin, s az idősebb pulcsi ujját meghúzva hívta fel magára a figyelmet - Izé...Pisilnem kell.❞