❊𝐻𝑜𝑛𝑒𝑦 - 𝐽𝑒𝑜𝑛𝑔𝑐ℎ𝑎𝑛❊

37

- Oh Chan, Jeongin! Gyertek beljebb - invitálta be őket a házba Changbin. Chan egyből Inie derekára fektette karját, ugyanis itt már biztonságos helyen voltak. Jeongin is boldogan simult  párja érintésébe, fejét mellkasának döntötte.

- Jeongin! - szaladt ki Felix a stúdióból, és a fiatalabb köré fonta karjait. A barna hajú nevetve viszonozta a gesztust.

- Szia Felix - mondta, majd elváltak. Bementek a szobába, és leültek a kint elhelyezkedő kanapékra. Chan, Changbin és Jisung pedig egyből elfoglalták magukat.

- Ugye jól vagy? - kérdezte Minho, és Felix is, Jeongin pedig értetlenül nézett.

- Chan elmesélte, hogy fura vagy mostanában, aztán meg a ma történteket is - magyarázta meg a piros hajú fiú.

- Ja.... Jól, mostmár nem fogok éjszakázni - mosolyodott el kicsit.

- Jaj, ne is tudd Chan mennyire aggódott - sóhajtott Lix - Szinte minden nap felhívta Changbint, és ezért én is hallottam mit beszélnek. Szegény, nagyon féltett téged - mosolyodott el keserűen - Ne csinálj ilyen többet, ha csak nem akarsz minket szívrohamba kergetni.

- Nyugi, nem tervezem - mondta, majd elővette könyveit, és magolni kezdett.
Párszor felmondta Minhonak, vagy Felixnek az anyagokat, és egész jól ment neki. Volt, hogy segítséget kért Minhotól, és mindig ügyesen vette az akadályokat.

- Kész - csukta össze, és dobta maga elé a sarkainál összetűzött papírokat, és felsóhajtott.

- Wow, ügyes vagy - mondta Felix - Én épp hogy leérettségiztem.

- Hát még 2-3 tétel van - motyogta - De még van pár hetem az érettségiig - mosolygott elégedetten.

- Az már simán meg lesz - viszonozta gesztusát Minho - És mi lesz a szabadon választott tantárgyad amiből érettségizel.

- Rajz - közölte a szerinte egyértelműnek hitt tényt.

- Pedig azt hittem Channek sikerült normálisan megtanítania - nevette el magát Lix.

- Ugyan , Ausztráliában egy fagyit nem tudtam magamnak kérni - fogta fejét.

- Uu tényleg, milyen volt? - érdeklődött a szülő helye felől.

- Jó volt - vonta meg a vállát - Várost néztünk, meg fürdőztünk. Volt pár alkalom amikor majdnem lebuktunk Channel, de mindig kimrntettük magunkat.

- Vigyázzatok - javasolta Minho, majd mindenki felkapta a fejét, amikor Jisung egy elég gyors részt kezdett rappelni. Leesett állal figyelték, majd amikor Changbin követte őt egy még gyorsabb résszel, Lix elterült a kanapén. Befejezték a dalt, és a szeplős elordította magát.

- EZ BASZOTT DÖGÖS VOLT - kiáltotta, az ajtón kilépő Bin pedig mosolyogva fölé mászott.

- Szóval dögös vagyok? - kezdte el puszikkal ellepni párja arcát, aki azt sem tudta hova piruljon tovább.

- Menjetek szobára - mondta Minho - Egybéként - fogta meg Jisung kezét - Máskor is mozoghatna ilyen gyorsan a szád.

- M-minho - vágta vállba pirulva a fiút, aki csak elnevette magát.

- Én nem is kapok semmi dícséretet? - nézett kiskutya szemekkel Chan.

- Hát, mondjuk hogy nem volt olyan szörnyű - kuncogott Inie.

- Na ezért most meghalsz - mondta Chan és a fiatalabbra ugrott, elterültek, majd csikizni kezdte őt.

- Chaann.... Hagyd abbba k-kérlek - nevetett.

- Nyem - durcizott be, és tovább csikizte.

- Kérleeeeek - mondta Jeongin könnyeit a nevetéstől vissza tartva.

- Rendben - térdelt a fiatalabb két oldalára, és felegyenesedett - Szóval akkor milyen voltam?

- Csodálatos voltál, mindjárt veszek pósztereket, és kitapétázom a szobámat - forgatta meg szemét a fiatalabb.

- Helyes - vigyorodott el és egy puszit nyomott a barna hajú szája sarkába.

Ezután a két fiú elköszönt a társaságtól és elindultak Inie lakása felé. Már egy kicsit sötét volt, de nem érdekelte a fiúkat, a város kivilágításában még szebbnek látták egymást. Haza értek, Chan felkísérte Jeongint az ajtóig, de anyja megint gyorsabb volt, és kinyitotta az ajtót.

- Á Jeongin, Chan! - mosolygott - Gyertek be!

- Elnézést Sora, de már indultam haza,
Nem akarok zavarni - utasította el az ajánlatot.

- Ugyan már, milyen anya lennék ha hagynám a fiam barátját sötétben haza menni! Nem, itt alszol - mondta, majd behúzta őket a lakásba.

- Hát, akkor úgy tűnik itt alszok - suttohta fülébe Chan, és átkarolta a fiatalabb derekát.

- Menjetek, fürödjetek le, majd adok valami vacsit - kiáltott ki a konyhából.

- Öhm..... Mész vagy menjek? - kérdezte Inie.

- Szerintem mehetnénk együtt is - vigyorgott, majd elkezdte húzni őt a fürdő felé. Bementek a szobába, Chan pedig elkezdte a vizet engedni.

- E-elfordulnál? - pirult el a kisebb fiú.

- Inie, láttalak már így - kuncogott, majd vetkőzni kezdett. Jeongin hiper gyorsasággal vetkőzött le, majd be is szállt a vízbe - Awww de kis szégyenlős vagy - szállt be mögé és átölelte. Jeongin az idősebb karjaiba dőlt - Tudod, néha örülök anya rámenősségének. Legalább így most itt vagyunk. Együtt.