Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)

47. rész -Hívás a lányokkal

-Lányok, megyek sétálni a folyosóra, nem jöttök? -vetettem egy kérdő pillantást a lányok felé.

-Nem, menj csak nyugodtan. -mondta Hermione.

-Oké. -mondtam, megfogtam az ágyam melletti szekrényről a telefonomat, és indultam ki a szobából.

Amúgy alig vagyok itt, de a lányokkal olyan a kapcsolatom mintha 1000 éve ismernénk egymást. A fiúkkal még nem annyira, de idővel valószínű velük is így lesz.

A nappaliban találkoztam Ronnal és Harryvel.

-Sziasztok, fiúk! -köszöntem nekik.

-Szia, Samantha! -köszönt Harry.

-Szia! -köszönt Ron is, majd tovább folytatták azt, amit eddig is csináltak, vagyis beszélgettek.

A nappaliból kilépve, sétálgattam a folyosón, közben pedig alaposan szétnéztem. Úgy gondoltam, hogy kint az udvaron leülök egy padra.

Elővettem a zsebemből a telefonomat belépve az instába, csoportos videóhívást indítottam.

-Szia. -mosolygott boldogan Dzseni.

-Szia Samantha. -vette fel Barbi is. -Mizu?

-Képzeljétek el, varázsoltam ma. El se tudom hinni. -mondtam boldogan.

-Már az első napon? -kérdezte Barbi.

-Igen. A bűbájtan tanárom megengedte, hogy míg a többiek folytatják azt ahol vannak, én olyanokat tanuljak, amiket ők már tudnak. -magyaráztam.

-És melyik az? -kérdezte Dzseni izgatottan.

-Az a varázsige, amivel tárgyakat lehet lebegtetni.

-És hogy hangzik? Mond már el. -unszolt Dzseni.

-Wingardium LeviOsa.-mondtam.

-Aha, Wingardium LeviOsa.... -mondogatta magának, mintha tanulná.

-Wingardium LeviOsa. -kiáltotta el magát Barbi, közben egy ceruza volt a kezében, amit egy pohár elé tartott. Mellette az unokaöccse, Ádám, pedig furán nézett.

Szakadtam a röhögéstől. Csak látni kellett közben Barbi fejét is, és szerintem mindenki a hasát fogva röhög.

-Mit csinálsz te hülye? -kérdezte Ádám, közben Barbit nézte.

-Ja semmi, csak varázsolni tanulok. -vonta meg a vállát Barbi.

-Te nem vagy normális. -nevetett.

Majd amikor készült felmenni, a telefonra nézett, ahol Dzsenit és engem pillantott meg.

-Sziasztok! -intett egyet a kezével.

-Szia, Ádám. -köszönt Dzseni.

-Szia, Ádi. -intettem egyet én is.

-Milyen az új suli? -nézett rám.

-Tök jó. -válaszoltam.

-Na jólvan Ádám, húzzál a haverjaiddal játszani, ne az én barátnőimet zavard. -mondta, közben lökdöste, hogy menjen el onnan. Amúgy a konyhában tartózkodtak.

Még egyszer utoljára rám nézett, majd elment.

Barbi visszafordult a kamerához, és egyet mosolyogott.

-Te tényleg hülye vagy Barbi. -fogtam a hasamat a nevetéstől.

Dzseniből is kitört a nevetés.

-Mindjárt bepisilek.-mondta nevetve.

Ezután már Barbi se bírta tovább. Ott szakadtunk a nevetéstől, az insta videóchatben. Szerintem az udvar tőlem, és a telefontól volta rohadt hangos. Mikor végre abba hagytuk, Barbi szólalt meg.