Február 8. Hétfő:
(A héten nem fogok írni annyit a suliról, mert valószínűleg ugyanolyan unalmas lesz. Viszont, amikor készülődök a Roxfortba, meg az utat is leírom, az sokkal izgalmasabb lesz. Már alig várom. De be kell valljam, baromira izgulok.)
Reggel ugyanúgy elkészülődtem, mint szoktam. De már reggel volt bennem egy kis feszültség, ugyanis ma adom fel a levelet a postára, amit délutánra terveztem, ha haza jövök a suliból. Apa már elment vasárnap vissza Angliába, amit nagyon nem akartam, de ennyi szabadideje volt, ez is jobb mint a semmi.
Mikor lementem, anya már a konyhában csinálta a reggelit, és közben pedig laptopozott. Amit nem tartozik nagyon biztonságosnak, rántottát sütni, közben néha a laptop irányába fordulni, azt hiszem anya közveszélyes. De biztos valami fontos dolga van.
-Jó reggelt! -köszöntem.
-Jó reggelt! -köszönt vissza.
-Mi ilyen fontos? -mutogattam a laptopra, amire megint rá nézett, közben visszafordult gyorsan a gázhoz. Azt hiszem korán reggel a sürgősségin fogunk kikötni.
Amúgy Hannával beszéltem vasárnap, hogy anya végre beleegyezett, és megyek a Roxfortba. 2 érzelmet is észrevettem Hannán. Boldog is volt, meg szomorú. Örül, hogy beteljesült amit akartam, de talán szomorú azért mert ő még nem jöhet? Vagyis jöhet, mert már betöltötte az életévét, de anya engem is nehezen engedett el, Hannát már nem fogja. És együtt érzek anyával, biztos nehéz lenne neki, mivel mindketten ott tanulnánk, apa pedig Angliában van, és nagyon ritkán tud haza jönni, akkor anya egyedül lenne, és magányos. Amit meg mi se akarunk. Szóval...... sajnos Hannának marad a sima varázslat mentes mugli élet. Szerencsém van.
-Van egy ügyfelem, aki válni akar, és intéznem kell neki pár papírt. -mondta, közben megint írt valamit a laptopon.
-Anya, ha ezt csinálod, akkor 5 perc múlva a sürgősségin kötsz majd ki.
-Akkor fejezd be te a reggelit. -mondta.
-Nem, mert akkor büdös lesz a ruhám, és nem lesz időm megfürdeni.
-Akkor ez van, így kell csináljam.
-Oké, de lehetőleg ne sérülj meg.
-Megpróbálok. -nevetett fel.
Közben Hanna is lejött, és álmos fejjel az asztalhoz ült.
-Jó reggelt! -köszönt.
-Jó reggelt! -köszöntünk vissza anyával egyszerre.
-Mizu van Roxfortos diák? -kérdezte tőlem mosolyogva. Szerintem már nem is olyan álmos.
-Semmi. De nem vagyok Roxfortos diák. -nevettem fel.
-Még. -mondta.
Elmosolyodtam.
-Feladtad már a levelet? -szólalt meg újra.
-Nem, ma terveztem a suli után.
-Veled mehetek?
-Minek? Csak egy levelet adok fel a postán. Nincs semmi izgalom benne.
-Oké, akkor viszont a választ nekem is megmutatod.
-Ez egyértelmű.
-Elvigyelek majd a postára? -kérdezte anya.
-Nem kell. Odáig elsétálok. Nem árt egy kis séta.
-Jólvan, te tudod.
Suliból hazaérve a megszokottnál is idegesebb lettem. Hogy miért? Én se tudom. Hiszen csak egy levelet adón fel a postán. Ez miért olyan idegörlő? Talán mert egy varázsló suliba küldöm, talán mert félek a választól, talán mert....... nem is tudom..... A lények, hogy baromira izgulok.
Felmentem a szobámba, leültem, a fiókomból elővettem a levelet, és szépen belehelyeztem egy borítékba. Elővettem egy tollat, és ráírtam a feladót, címzetet, és címet. Pontosan merre található a Roxfort? Van egyáltalán ház száma vagy valami? Most ezt kitől kérdezzem meg? Írjak rá Fredre? Hulye vagyok? Igen.... Nem írok rá, az is biztos. Nem akarom, hogy megtudja, hogy megyek, mármint valószínűleg megyek, vagyis de..... akarom, hogy tudja,...... de kíváncsi vagyok, hogy ha majd találkozunk ott, megismer-e. Nagy valószínűséggel nem, de azért nagyon reménykedem benne.
Feladó: Samantha Pilcher
Címzett: Albus Dumbledore
Cím: London, Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző szakiskola.
Már éppen mentem volna le, hogy elvigyem a postára, amikor az ajtó előtt megálltam.
-Baszki...... Baszki..... -motyogtam.
Elfelejtettem, hogy ráírtam a suli teljes nevet, és ha ezt a muglik meglátják...... De akkor mégis mit csináljak? Küldjem bagollyal? De nincs is baglyom. Akkor most mégis mi a jó fészkes fenét csináljak? Írjak annyit, hogy Roxfort? De akkor, hogyan fog oda jutni a levél az igazgatóhoz? Most mégis mi tévő legyek? Oké.... Nyugi Samantha.... Megoldod! El fog jutni akkor is az a levél oda, ha az életembe kerül is. Átírom, simán Roxfort Szakiskola, vajon baj lenne? Ahj, öcsém, mi tévő legyek? Oké, írom így, majd ha jön válasz, akkor valószínűleg eljutott oda.
Kivettem a borítékból, és áttettem egy másikba, és újra írtam az adatokat.
Feladó: Samantha Pilcher
Címzett: Albus Dumbledore
Cím: London, Roxfort Szakiskola
Remélem ezzel nem rontottam el semmit, oh bakker, most meg jobban izgulok. Mindegy, adjuk fel, és várjunk a válaszra. Már ha eljut oda a levél, és jönni fog a válasz........
Lementem a lépcsőn, az ajtó előtt felvettem a kabátomat, most sálat is vettem, mert elég hideg van, majd felvettem a bakancsomat. És kiléptem az ajtón, pont akkor jót felém egy nagyobb szellő, így jól arcon csapott. Ez most jól esett, köszönöm természet........
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)
RomansaA nevem Samantha Pilcher (ejtsd: Filcser). 16 éves vagyok, és Budapesten a Szent Johanna Gimnáziumban tanulok. Anyukámmal, apukámmal, a húgommal és a macskámmal lakunk egy kertes házban. Azért angol nevem van, mert apukám angol, és anyukám magyar. Ő...