Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)

69. rész- "Kicsi" másnaposság

Bocsánat, hogy csak most jön a következő rész, de a hétvégén nem voltam itthon. És nem tudtam ki tenni. De most itt van, jó olvasást! ❤
___________________________________________

Február 20. Szombat:

Reggel arra keltem fel, hogy valakinek a szívdobogását hallom. Kinyitottam a szememet, hirtelen azt se tudtam, hogy hol vagyok. A reggeli napsütés csak egy kicsit világította be a szobát. Éreztem egy kezet a derekamon. Mélyen beszívtam a levegőt, majd hosszasan kifújtam, mielőtt lenéztem volna. Magam mellett Fredet találtam, ahogyan egyenletesen szuszog, elmosolyodtam majd felültem, így a keze leesett a derekamról az ágyra. Ahogy felültem éreztem ahogyan belenyílal a fejem, a halántékomhoz kaptam.

-Baszki, nem kellett volna ennyit igyak!- suttogtam magamnak.

A másik két ágyra néztem, ahol szintén aludtak. Megfogtam a takarót, majd szépen lassan lehúztam magamról, úgy, hogy Fredet még véletlenül se keltsem fel. Kiszálltam az ágyból, majd a fürdőbe igyekeztem.

A fürdőben megálltam a mosdókagyló előtt, amibe bele kellett, hogy kapaszkodjak, különben biz Isten, hogy elesek. Felemeltem a fejemet, majd a tükörbe néztem. Oh te jó ég! Az arcom nyúzott volt, a szemem alatt pedig halvány táskák jelentek meg. Jaj de gyönyörű zombi lett belőlem. Még az időt se tudom. De nem aludhattam túl sokat, mert fél 4 körül kerültem az ágyba. Megnyitottam a csapot, és ahogyan szoktam, jó hideg vízzel arcot mostam, jó párszor. Majd a mellette levő törölközővel megtöröltem az arcomat. Majd lenéztem magamra, és észrevettem, hogy Csak Fred pólója van rajtam, és a bugyim. Megfogtam a pólót a mellkasomnál, és jó mélyen beleszagoltam. Olyan jó illata volt. Éreztem Frednek azt a jól eső enyhén parfümös illatát. Baj lenne ha ellopnám a pólóját?

Mikor kellőképpen magamhoz tértem, kisétáltam vissza a szobába. Ahol megláttam, hogy az ágy szélén ül, és éppen nyújtózkodik.

-Jó reggelt.- köszöntem halkan, mivel a másik két fiú még aludt.

-Jó reggelt.- szentelte nekem a tekintetét.

-Hogy aludtál?- kérdeztem.

-Én jól, nem részegedtem le annyira, úgyhogy jól.- mosolyodott el. Jaj ne, szóval emlékszik, de jó nekem....

-Ugye nem voltam nagyon gáz?- kérdeztem, nyilván mindenre emlékeztem, de azért kíváncsi voltam, hogy ő mit fog mondani.

-Nem, nem voltál gáz.

Hála az égnek, nem emlékszik mindenre....

-Csak le akartál feküdni velem, és egy kicsi izelítőt kaptam, hogy mit szeretnél csinálni velem.- állt fel, majd rám vigyorgott. És elkezdte igazítani az ágyat.

Oh, szent Merlin, gyere le.... Baszki, baszki, baszki, baszki....

A fejemet a kezembe temettem, majd egy nagyot sóhajtottam.

-Pontosan mit is mondtam?- néztem rá, közben tettettem a hülyét, mit aki nem emlékszik. Óh, dehogynem emlékszek. Nagyon is..

-Annyit azért nem mondtál, pedig meghallgattam volna.- nézett rám újból, majd folytatta az ágynak az igazítását.- Annyit mondtál, hogy megszeretnél csókolni, utána pedig azt hitted, hogy hármasban fogjuk csinálni Georgeal.- nevetett fel.

-Ez nem vicces, inkább ciki.- néztem rá mérgesen.

-Én mondtam, hogy ne igyál ennyit.

-Csináltam még valamit?

-Most, hogy mondod, eszembe jutott még valami.

-Mi az?

-Még le is tapiztál.

-Mi van?

-Jól hallottad.- kuncogott.- Szépen végig simítottál a mellkasomon. Esetleg mutassam hogyan?

-Nem kell, köszi.- és utána vettem észre, hogy ő még nem öltözött fel.- Nem szeretnél felöltözni?

-Nem, nekem így kényelmes, talán zavar?- nézett rám.

-Oh, engem? Nem dehogy. A te szobád, úgy vagy ahogy akarsz lenni.

-Remek.- bólintott.- Még valami.

-Mi van még?- néztem rá értetlenül.

-Ott nem csak végig simítottál, hanem végig csókoltál is. Egészen a boxeremig. Ha nem állítalak le, talán még le is......

-Ez nem igaz! Ilyen nem is volt, nem csináltam ilyet!- néztem rá piros fejjel. Kicsit beindított amit mondott.

-Szóval emlékszel mik történtek?- nézett rám felhúzott szemöldökkel, és egy féloldalas mosollyal, mint akit rajta kaptak.

-Nem.... Csak valamire.- motyogtam.- És azt tudom, hogy ilyen nem volt.

-De akár lehetett volna.- mondta, majd felém sétált.

-Akartad volna igaz?- kérdezte mikor már előttem állt.- Akartad volna, hogy szeretkezzünk, nem igaz Samantha?- suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg.

-Nem! Mert neked van barátnőd, én meg nem kavarok olyanokkal akiknek van párjuk. Bunkó!- kaptam fel a vizet, majd összeszedtem minden ruhámat, és kisiettem a szobából.

-Samantha,várj már! Nem úgy értettem! Én...... Samantha!- hallottam, hogy kiabálutánam, de a végét már nem hallottam, mert a szobám felé siettem.