Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)

60. rész

Február 15. Csütörtök:

-Samantha.... az ébresztőd... Kikapcsolnád?- ébredtem Hermione hangjára.

-Mi? Ja.... persze.- fogtam meg a telefonomat, és hunyorogva kinyomtam az ébresztőt ami elképesztően hangosan csörgött, mégse keltem fel rá, és Ginny se.

-Na végre, köszi.- ült fel álmosan Hermione.

-Bocsi, csak nem hallottam.- ültem fel én is, és megnyújtoztattam a hátamat, ami egy nagyot roppant.

-Hogy nem lehet hallani, mikor ordibál?- nézett rám.

-Biztos mélyen aludtam.- nevettem fel halványan.

-Felébresztem Ginnyt.- ásított egy nagyot.

-Oké, addig én megyek és felöltözök.- mondtam.

Az ágyam végén lévő ruhákat a kezembe vettem, mert tegnap este kikészítettem, hogy ma reggel kevesebb dolgom legyen, és bementem a fürdőbe. Mint mindig az utam elsőnek a mosdókagylóhoz vezet, és jó hideg vízzel arcot mostam, majd megtöröltem, utána pedig fogat mostam. Azután megfésülködtem, és, hogy ne mindig ugyanolyan unalmas copfba kössem a hajamat, egy kontyba kötöttem, és majd a végén teszek fel egy bandanát. Igen, olyat is hoztam magammal, mert miért ne. Utána felöltöztem, majd a laza sminkemet is megcsináltam. Mikor mindennel készen lettem fújtam magamra parfümöt, és kész, kimentem a fürdőből, hogy a másik két lány is el tudjon készülődni.

Utánam Hermione ment be a fürdőbe, Ginny közben pakolászott valamit, én meg elkezdtem a sulis dolgaimat bepakolni a táskámba, amit amúgy esténként kéne, de tegnap túlságosan mérges és féltékeny voltam, így ki ment a fejemből. És ezt a pakolást egy kopogás zavarta meg. Mivel mind két lány elfoglalt volt, ahogy amúgy én is, de láttam, hogy Ginny nem szándékozik megnézni ki az aki kopog, így mentem én. Mikor kinyitottam az ajtót, egy tanárral találtam magamat szembe.

-McGalagony professzor?- néztem rá kérdően.

-Jó reggelt Miss. Pilcher, Madam Malkin meghozta a talárját, és gondoltam oda adom most.- mondta, és felém nyújtotta.

-Rendben, köszönöm.- mondtam, és McGalagony már el is ment.

Mikor Hermione végzett a fürdőben, mondtam Ginnynek, hogy gyorsan bemegyek én, és felveszem a taláromat. Végre van, és megjött.

Mikor ezzel készen lettem, végig néztem magamon. Annyira tetszik a Griffendél címerével ellátott talár, és a Griffendél színeiben pompázó nyakkendő. Tetszik.

Mikor mindhárman készen lettünk, indulhattunk reggelizni. A folyosókon sétálva végre nem nézett meg pár diák, hogy rajtam nincsen egyenruha. Ugyanis végre van.

Mikor megérkeztünk a nagyterembe, az asztalunknál megpillantottam a fiúkat, Harry, Ron, Neville, Fred és George is már ott volt. Szerencsére Angelinát nem láttam, Fred és George valamiről nagyon beszélgettek, vagy egy új termékről, vagy George éppen most mondja el neki, hogy Fred eléggé elhanyagolja őt. Oda sétálunk az asztalhoz, és helyet foglaltunk.

-Jó reggelt!- köszöntem.

-Jó reggelt!- köszöntek vissza.

A tányéromra szedtem egy ki rántottát, pirítóst és persze zöldségeket. Tele pakoltam ám a tányéromat. Olyan finom ételeket csinálnak itt a manók. És elkezdtem enni, közben pedig a többiekkel álmodtam.

-Halljátok, azt hiszem én az este a jövőbe láttam.- szólalt meg Ron.

-Miért?- kérdezte George.

-Azt álmodtam, hogy Fred és Angelina lefeküdtek.- nevetett fel.

Tessék? Éppen egyfalatot akartam lenyelni, ami sikeresen félrecsúszott, és megint félrenyeltem. Én miért szeretek ennyire félrenyelni?

-Úgy látom valaki szeret félrenyelni.- nevetett fel Ginny.

-Hiftelen é't az infó.- köhögtem.

-Bocsi.- nevetett Ron.- De amúgy nem volt részletes, szerencsére. Csak az volt, hogy Angelina nálunk volt a nyáriszünetben, és hallottam a hangokat.

-Oké Ron, köszönjük, most már elég.- mondta Hermione.

Fred szó nélkül hagyta Ron "előre látását", és csak tovább evett, mintha mi sem történt volna. Vajon azért mert ez már megtörtént? Lefeküdtek? Vagy tudja, hogy nyáron vele tölti majd a szünetet? Jézusom, ebbe belegondolni is rossz.

-Na, és George, beszéltél Freddel arról a dologról?- néztem rá, miközben újra elkezdtem enni, mert már nem köhögtem.

-Igen.- mosolygott.- Köszi a tanácsokat.

-Szívesen.- mosolyogtam rá.

Ekkor Fred hálásan pillantott rám, és halványan elmosolyodott, én pedig visszamosolyogtam rá. Mi, nem lehetek ilyen vele, én féltékeny vagyok, mert ő másik lánnyal van, de akkor is, olyan cuki, és aranyos a mosolya. Mikor észbe kaptam, hogy még mindig őt bámulom, -miközben ő meg már George-al kezdett el beszélgetni, meg az időközben megérkezett Lee-vel-, egyből a reggelimnek szenteltem a figyelmemet. De azért néha- néha felé pillantottam, és volt, amikor találkozott a tekintetünk, de akkor gyorsan elkaptam az enyémet. Ő most játszik velem? Vagy ez mi, együtt van valakivel, de közben pedig úgy csinál, mintha tetszenék neki.

 Miután megreggeliztünk, mehettünk órára. Nekünk Átváltoztatástan az első óra, ahol Hermionéval ülök egy padban. Nagyon szeretem McGalagony professzort, mert olyan kedves, bár szegényre mindenki azt mondja, hogy már tök öreg, és, hogy egy vénasszony, de szerintem jó fej.

Útközben miközben mentünk a terem felé, találkoztunk a folyosón McGalagonnyal, vagyis csak mi láttuk meg, de ő szerencsére nem vett észre minket. Így gyorsan futottunk a terembe, nehogy előttünk érjen be.

A terembe beérve már mindenki ott volt.

-Úgy látom Potter és bandája szeret késni az órákról.- szólalt meg gúnyosan Pansy. Én egyszer egy akkorát fogok neki beverni, hogy soha többet nem fog felkelni.

-Ha nem vetted volna észre, akkor szólók, hogy van még 2 perc az óra kezdéséig, úgyhogy nem késtünk. És örülnék ha befognád a nagy szádat, és nem szólnál bele mindenbe, főleg olyanokba, amik nem a te dolgaid. Előre is köszi.- mosolyogtam rá, hogy idegesítsem, miközben leültem a helyemre.

Cserébe csak egy grimaszt tudott levágni, mert mikor megszólalhatott volna, megjelent McGalagony.