Egy Weasley-be esve (Fred Weasley ff)

1. rész

Február 1. Hétfő:

Egy gyönyörű hétvége után suli. Remek.... Ja, amúgy ezt a napot este írom meg, mert minden este (ha történik valami izgalmas) leírom ide. Emléknek jó lesz..

Éppen az igazak álmát aludtam, amikor anya fél 7-kor berontott a szobámba, hogy ideje kelnem.

-Samantha! -jött be a szobámba. -Ideje felkelned, suliba kell menned, és ma te viszed Hannát is.

A bal oldalamról csak átfordultam a jobb oldalamra.

-Samantha! Ne csináld! Ki foglak rángatni az ágyból! -fenyegetőzött. Mindig ezt csinálja.

-Jólvan, még adj öt percet.. -motyogtam.

-Most ki kelsz, vagy egy hétre elveszem a tolódat. -mondta.

-Már fent vagyok.... -ültem fel az ágyamban. Melyik mai gyerek tud élni a telefonja nélkül. Senki....

Megdörzsöltem a szemeimet, és próbáltam felkelni. Anya már el is hagyta a szobámat, és lement reggelit készíteni. Kikászálódtam az ágyból, az ablakomhoz léptem, elhúztam a függönyt, majd felhúztam a redőnyt. A gyönyörű reggeli napsütés szinte megvakított, így hunyorogva néztem az utcát. És csodák csodájára milyen jó idő van ma, pedig tél van. Ez volt az első amin meglepődtem. Komótosan a szekrényemhez léptem, és kutakodni kezdtem benne valami jó outfit iránt. Végül egy egyszerű fehér póló mellett döntöttem, amin egy pizza volt (imádok enni), és egy sima kék farmer. És meg is van a mai szettem. Nem vagyok túl kreatív.

Ezután átballagtam a fürdőszobába, nem említettem, de emeletes házunk van, és becsuktam magam mögött az ajtót. A kényelmes pizsomámat felakasztottam a fürdőszobában lévő akasztóra, és felvettem a farmernadrágomat. Mikor a pólómat akartam venni, észrevettem, hogy nem hoztam magamnak melltartót. Nagyszerű.... újból mehetek fel. Szóval felmentem, és a fehérneműs szekrényemhez mentem, hogy kutakodjak. Azon kezdtem el gondolkozni, hogy csipkés vagy sima fehér melltartót vegyek fel ma. Az élet nagy kérdése.... Végül a sima mellett döntöttem, mivel nincs pasim, úgyse fogja senki letépni rólam ma a pólót, hogy megnézze milyen dögös melltartót vettem fel ma. Úgyhogy igen, marad a sima. Újból lementem a fürdőbe, végre melltartóval, és felvettem azt, majd a pólómat.

A tükör elé léptem, és megpillantottam egy gyönyörű zombit. Levettem a mellettem lévő polcról egy fésűt, és megfésültem vele a hajamat. Nem akartam valami nagyon puccos hajat csinálni, így csak egyszerűen copfba kötöttem a hajamat. Levettem a kis nesszeszeremet, szintén a polcról, és elővettem belőle pár smink cuccot. Kifestettem a szempillámat, húztam egy tusvonalat a szemhéjamra, és felkentem egy világos színű rúzst az ajkamra. Anya nem szereti ha kihivóan sminkelem ki magamat, így rászoktam a visszafogottra. Még magamra fújtam egy kis parfümöt. Ez alatt nem kell azt érteni, hogy tényleg kis, csak így jobban hangzik. Mikor készen lettem, átballagtam a fürdőből a konyhába, ahol éppen Hanna reggelizett, és anya itta a reggeli kávéját.

-Készen vagy Hanna? -kérdeztem.

-Igen mindjárt, csak megeszem még ezt a pár falatot. -mutatott a pirítósára.

-Jó, oké. Utána megyünk. -mondtam.

-Nem eszel valamit Samantha? -kérdezte anya.

-Veszek valamit a büfében majd. -legyintettem.

-De egyél valamit, mert éhes leszel. -győzködött.

Így elvettem egy pirítost, és azt kezdtem el enni.

-Mi van, a zabagép nem éhes ma? -nevetett Hanna.

-Dugulj be, ha jót akarsz. -motyogtam álmosan.

Mindjárt csendben is maradt. Azért van előnye, ha te vagy a nagyobbik testvér.