~ Season ~ Befejezett

29. Megtaláltalak

Csapzott, karikás szemű Harry áll a küszöbön, ja és a szemei villámokat szórnak felém. Miért is ne?

- Nem tartott sokáig míg megtaláltál! Hogy a picsába jöttél be? - morgom miközben próbálok feltápászkodni az ágy mellől.

- Nyitva hagytad a terasz ajtót! Mi a francnak léptél le? Mi bajod van neked? - ordítja velem szemben állva. Vagyis én dülöngélek, csak ő áll.

- Mi a fasz közöd van hozzá Paraszt! Menj vissza apádhoz, meg a nődhöz. Vagy a házasság felbontásához hoztad a papírokat, netalán a felmondásomat? - köpöm felé a szavakat, mialatt megpróbálom a számhoz venni az üveget.

- Miért akarnék elválni? Vagy felmondani neked? Teljesen elmentek otthonról! Különben is ittál eleget add azt ide. Túl sok hülyeséget beszélsz már így is. - csavarja ki a kezemből a whiskey-met.

- Add vissza, de kurva gyorsan! Mert különben... - számra tapasztja a kezét, hogy elhallgattasson.

- Különben mi lesz? Megversz vagy mi? Inkább magyarázd el miért tűntél el? - közben vállon ragad és a fürdő felé taszigál. Kiabálva ellenkezek, az ajtó félfába kapaszkodva próbálom kint tartani magamat. De nem bírom, sokat ittam már ehhez.

- Hallottam, amit apáddal beszéltél, hogy megteszed neki! Elveszed Angelique-t csak hagyjon békén. - hörgöm. De már a tusolóba lök és megengedi a hidegvizet rám. Prüszkölve, kapálózva menekülnék, de nem enged.

- Ez kurva hideg, nem már! - nyöszörgöm csatát vesztetten.

- Ilyet biztos nem hallhattál Hugyos! Maximum annyit, hogy megteszem. De hülye módjára azt nem hallgattad meg, hogy mit. - tapad az ajkaimra. Nyelve vadul szánt végig a szám belsején, minden apró részletet érintve. Heves harcba szállok a dominanciáért, megkergetve a nyelvét. Pedig egész biztos whiskey ízem van, nem is kicsit. De ez őt nem érdekli, kezei már a vizes pólóm alatt kalandoznak. Csak kéjes nyögésre futja, akarom őt mindennél jobban. Végül lihegve válunk el egymástól, a világ legeslegszebb íriszei néznek rám.

- Angelique apjával kötött üzletet apám. Mivel ugrik az esküvő, kurva sokat kell kifizetnie Mr. Cerber- nek. Ezt teszem meg, kifizetem helyette! Már nincs egy vasa sem. Ha végig hallgattad volna akkor ezt is hallhattad volna te kis hülye. - fogja két tenyerébe az arcomat és ad egy puszit. Majd szorosan húz magához egy ölelésre, karjaimmal körbe fonom a hátát simogatva.

- Biztos? - kérdezem vacogva, a hideg víztől már majd összefagyok. Amit észre vesz és állít a hőfokom.

- A világ legbiztosabb dolga. Hogy a fenébe gondolhattál ilyet! Téged szeretlek, imádlak! Azért vettelek el, mert veled akarom leélni az életemet. - morogja a nyakamba, puszilgatás közben. Én meg csak állok és szégyellem magamat, hogy hogyan lehettem ilyen hülye. Amiért nem bíztam benne, pedig annyiszor bizonyította már a szerelmét.

- Ne haragudj, én csak, én csak megijedtem. Azt hittem már nem szeretsz és csak a pénz számít. - mondom már a sírás határán.

- Nem haragszom, csak nagyon megijesztettél. Nem csinálj többet ilyet, soha! Megértetted? - csak bólogatni tudok. Kibontakozik az ölelésből, közben elzárja a csapot. Ledobálja magáról a vizes göncöket majd törölközni kezd. Visszafordulva a kezembe nyomja a fogkefét a fogkrémmel, amit még a múltkor hagytam itt. Majd kimegy a szobába. Kicsit még húz a fejem, de a hideg víz eléggé kijózanított. Nagy nehezen lefejtem magamról a ruhákat és rendesen letusolok. A törölközővel csak hanyagul simogatom magamat végig. A szobába kiérve Harry nincs itt, oda lent csörömpöl valamivel. Az előző öltözködés alkalmával kiborított táskám alatt lapuló kupacból kiveszek egy alsót. Majd lemegyek megnézni mi a franccal hangoskodik ennyire. A konyhában lelek rá, az egyik boxeremet kapta fel.