Védtelen Larry Stylinson ff. {FORDÍTÁS} BEFEJEZETT

3.rész

Louis

Péntek reggel volt, még nem kaptam hívást, azt mondták a héten, ha megkapom az állást akkor hívnak. Felébredtem mikor Liam ébresztője megszólalt, már nem tudtam vissza aludni. Eelkezdtem elveszíteni a reményt ezért megnéztem néhány álláshirdetést, de többnyire több oktatást igényelt, vagy messze volt. Épp a jelentkezést akartam elküldeni, amikor Liam belépett. Mögém sétált és a vállamra tette a kezét.

"Mit csinálsz baby?" – és átnézett a vállam felett."Azt hittem az interjú jól ment!" – mondta és elkezdte masszirozni a vállamat.

"Igen de nem hiszem, hogy megkapom az állást, sok ember volt és tapasztaltabbnak néztek ki nálam."

"Van tapasztalatod."— mondta homlokát ráncolva.

"Nem több éves tapasztalat. Mindegyik olyan magabiztosnak tűnt. Péntek van és még nem hívtak. Én voltam a legfiatalabb nem hiszem hogy megkapom."

"Biztos vagyok benne, hogy nagyszerűen csináltad baby." — nyugtatott, de tudom hogy nem így volt. Mi van ha Mr. Styles rá jön miért léptem ki? Akkor tuti nem vesz fel. Liam leült mellém.

"Mit szólnál hozzá, hogyha ma munka után lenne egy filmes esténk? Haza felé veszek rágcsálnivalót és epres fagyit, az a kedvenced. Hogy hangzik?Ez felvíditana?"

Felnéztem rá hatalmas vigyorral az arcomon, bemásztam az ölébe.

"Szeretlek!"– mondtam. Tényleg szeretem. Őszintén szólva nem érdemeltem meg őt. Mindig vigyázott rám és megvédett, amikor teljesen elszúrtam, velem maradt soha nem hagyott el.

"Én is szeretlek!"– mondta és felemelte az államat, hogy a nyakamhoz érve nyomott hagyjon.

"Elfogsz késni a munkából..."– nyögtem, de figyelmen kívül hagyott, keze utat talált a pulóverem alá. Gyengéden simogatta a bőrömet, és hátra döntött.

"Ugyan már Liam, el fogsz késni!" – lehajolt és megcsókolt, majd újra a nyakamra tért át, megint foltot hagyva, majd elhajolt és megcsodálta a munkáját. Még egy puszit adott vállamra. "Maradj..."– nyafogtam.

"Nem te mondtad, hogy el fogok késni?" – vigyorgott. "Mennem kell dolgozni, de hamarosan jövök te is tudod."

"Jó, de ne késs el, tudod hogy hiányzol ha távol vagy."

Harry

Átnéztem pár aktát, amikor nyílt az ajtó és Niall jött be kopogás nélkül.

"Tudod, hogy ezért kirughatlak." – mondtam, de tudta hogy viccelek. Niall már régóta itt dolgozik, egy darabig asszisztensem volt  majd a legjobb barátom lett. Niall nevetett és leült mellém.

"Igen tudom, de rajtam ne főnökösködj!"

"Mindig kopognod kéne."– néztem rá, becsuktam az aktát.

"Hogy mentek az interjúk?" – kérdezte.

"Volt egy pár aki alkalmasnak, tűnt, de nem hiszem, hogy megfelelőt. Nem igazán voltunk egy húron."

"Igen, de csak azért, mert te letéped mindenki fejét aki rossz irányba lélegzik."

Össze ráncoltam a homlokomat.

"Én nem csinálok ilyet, én csak azt akarom, hogy úgy legyen minden ahogy én akarom és ha ezt nem tudják megcsinálni akkor nem tartoznak ide."

"Tényleg senki nem volt aki megfelelő lenne?"

"Volt egy lány..."

"Akkor vedd fel!"

"Nem akarom, rám vetette magát, egy ribanc!"

Niall kuncogott.

"Niall ez nem vicces! Szükségem van egy asszisztensre, Tony egy hét múlva elmegy."

"Tényleg nem volt senki akit megkedveltél?" — kérdezte Niall újra.

"Volt egy fickó, Louis Tomlinson, aki úgy tűnt jó lesz, de kész idegroncs volt az egész interjú alatt, azt hittem elájul vagy valami."

"Normális ha valaki ideges az interjú alatt. Főleg előtted Harry. Talán ez az első munkája."

"Nem, két évig dolgozott egy ügyvédi irodában!"

"Szerintem fel kéne venned, majd bele jön a munkába és nem lesz ideges!"

"Igen talán!"

Louis

Délután lett. Gondoltam sütök egy kis muffint estére, megnéztem a receptet sok minden hiányzott hozzá. Ezért úgy döntöttem elmegyek a boltba. Írtam Liamnek, hogy nem kell bevásárolnia, majd én megteszem. Már a kocsiban ültem, amikor csörgött a telefonom.

"Hallo!"

"Szia, beszelhetnék Louis Tomlinson—nal?"

"Én vagyok!"

"Mr. Styles felvette asszisztensek. Hétfőn kezdesz 8–17–ig dolgozol, egy óra az ebéd idő. Hétfőn 15 perccel korábban gyere, hogy körbe vezessenek!"

OMG, OMG, OMG! Nem hiszem el, hogy megkaptam az állást! Csak ez járt a fejemben.

"Ok, remek már nagyon várom."– majd letettem a telefont. Nem hiszem el hogy sikerült! Remélem, Mr. Styles nem lesz olyan, mint Mr. Adams. Most Liammel jobb helyre tudunk költözni majd. Gyorsan felhívtam Liamet.