Védtelen Larry Stylinson ff. {FORDÍTÁS} BEFEJEZETT

68.rész

Ennél a résznél az írónő elnézést t kér, nem igazán volt motivációja.

Louis úgy gondolta vesz egy kisebb zongorát Harrynek karácsonyra. Tökéletes ajándék lenne. Aludnia kéne de nem tudott. Felsóhajtott és elkezdett tévézni. Kulcszörgést hallott, majd belépett Zayn.

"Csinálnál nekem szendvicset?"– kérte Zayn.

"Rendben."— biztos nehéz éjszakája volt.

***

Louis Harry nyakába furta a fejét. Harry csendben simogatta Louis fejét. Cserébe Louis apró csókokat nyomott Harry nyakára, ami égette Harry bőrét.
Élvezték a békés hangulatot.

"Louis?"

"Hm?"

"Haza mész karácsonyra?"

Louis megrázta a fejét.

"Nem."

"Miért nem?"

"Nem vagyunk jóban!"

"Hogy lehet ez?"

"Régen nagyon közel voltunk egymáshoz. Aztán összevesztem anyámmal, és azóta senkivel sem beszélek." — Louis hangja szomorú volt.

"Ó!"— Harry szive nehéz lett.

"Nem akarsz velem jönni Cheshribe?"

Louis szeme nagyra nőtt.

"Mi van?" – kérdezte Louis, a szíve felgyorsult.

Cheshribe családi házba? Nem azt nem teheti. Nem hozhatja Harryt kínos helyzetbe. Néhányszor találkozott Liam családjával, de ezek a találkozások kínosak voltak. – gondolta.

Harry folytatta:

"Nézd, megértem ha nem akarsz a családommal találkozni, de mindig érdeklődnek rólad és ők szeretnének találkozni veled. Gondolkozz rajta jó?"

Louis csendben bólintott.

Harry a karjaiba szorította.

"Harry megfulladok."

"Sajnálom, olyan kicsi vagy!"

"Mi van?"

Ez az ember tényleg furcsa! —gondolta.

***

Louis az ágyon ült.

Harry hegedűlt.

Kitisztította a torkát és ránézett, arra várt hogy Harry énekeljen.

"Ez egy elég régi dal."– mondta Harry. Majd elkezdett játszani. Hangja lágy és csendes volt. Louis úgy érezte pillangok repkednek a hasában. Harry csodálatos volt. Az egész dal olyan volt mintha Harry róla írta. Amikor Harry befejezte a dalt, Louis rámosolygott.

"Imádom. Csodálatos vagy!"