Védtelen Larry Stylinson ff. {FORDÍTÁS} BEFEJEZETT

64.rész

Louis megtörölte szemét, amikor kisétált a parkolóba. Lába alatt ropogott a hó. Szorosabbra húzta össze magán a kabátot. Ahogy sétált látta Harryt várni a kocsiban ahogy a telefonját nézi. Mikor belült Harry mellé megkérdezte:

"Egész idő alatt itt vártál?"

"Nem, valójában elmentem a boltba ,most értem vissza." — fogta meg Louis kezét. "Hogy ment?"

"Nem jól, megpróbált Liam ellen fordítani!"

"Akarsz beszélni róla?"

"Nem."– suttogta Louis Harry ölelő karjaiba bújva.

"Azt mondta, hogy szar barátom volt és hogy hülye voltam hogy valaha kedveltem őt!"

"Ezt mondta? Louis biztos van alapja, hogy ezt mondta, nem mondhatta ezt csak úgy!"

"Um, azt mondta ha hagytam hogy meg üssön akkor nem lehet bűntudatom."

Louis teljesen bele lovalta magát. Harry szorosan ölelte, amíg Louis le nem nyugodott.

"Tudom, hogy nehéz, de együtt túl jutunk rajta!"

"Miért vagy ilyen kedves velem?"

"Miről beszélsz? Természetesen segíteni akarok a barátomnak!"

Louis szíve gyorsabban kezdett dobogni.

"Louis Tomlinson leszel a barátom?"

Louis arcán könnycsepp gördült le.

"Persze hogy leszek!" — bólintott.
Majd átölelte Harry nyakát és megcsókolta. Harry beleremegett a csókba.

"Köszönöm."— suttogta.

"Mit?" — kérdezte Louis.

"Hogy esélyt adtál nekem!"

Louis megint megcsókolta, majd visszaült az anyós ülésre, és megfogta Harry kezét. Felé fordult és végig bámulta, amit Harry észre vett.

"Istenem szeretlek!"– csúszott ki Harry száján.

Mire Louis elengedte Harry kezét.

"Louis nem kell viszont mondani, ha nincs így, csak azt akarom hogy tudd."

Louis bólintott.

***

Ajkaik egymásra tapadtak. Harry át dugta a nyelvét Louis szájába. Louis kezei Harry hajába túrtak. Harry kezei Louis inge alá vándorolt.

Észre fogja venni, hogy kövér vagy! – szólt egy hang a fejébe. Louis megfeszült és picit elhúzódott.

Csinálj valamit! – győzködte magát.

Louis ő a barátod, minden rendben lesz!

"Jól vagy?" – kérdezte Harry.

"Igen."

"Nem kell ezt csinálnunk, ha nem szeretnéd. Várhatunk ha kényelmetlen."

"Nem kényelmetlen!"

Harry a karjaiba húzta.

"Menjünk aludni?"

Louis bólintott és szomorú lett. Harry a barátja meg kell kapnia, amit akar és Harry őt akarja.

"Louis!" — szólt Harry. – "Bízz bennem, nem az van hogy nem akarom, azt akarom hogy bízz meg bennem! Nem akarom, hogy azt érezd meg kell tenned, mert meg kell tenned."

"De szóltam volna, ha nem akarom."

"Louis a nem azt jelenti, hogy nem. Ráérünk és amúgy sem sietünk."

Louis bólintott és becsukta szemét, hogy Harry ne lássa a könnyeit. Harry szomorúan nézett rá.

"Szeretlek."– mondta Louisnak.

Louis nem válaszolt, csak dudolni kezdett. Harry átölelte és az arca összes pontját megpuszilta.

"Szeretlek."– suttogta újra.

***

Louis Harry alvó arcát nézte.

Nem érdemli meg Harryt. Túl csúnya, ügyetlen, a combjai rövidek és vastagok. De Harry mindig azt mondta, hogy gyönyörű.
Harry annyira csodálatos volt.