Érzelmektől hajtva (Charles Leclerc fanfiction) BEFEJEZETT

43. fejezet

Éppen Elenaval beszélgettem, amikor észrevettem, hogy Charles még mindig nem jött vissza hozzánk. Azt mondta, hogy egy pillanat és itt van mert elment telefonálni. Pedig az a pillanat már régóta eltelt, én pedig elkezdtem aggódni.
- Megyek megkeresem Charlest.- álltam fel és elmentem arra, amerre ő ment.
A folyosón sétálva megpillantom Charlest három lány társaságában, akik nem néztek ki 17 évesnél többnek. Teljesen ledöbbentem, amikor észrevettem Charles arcán a rúzsnyomokat és, hogy az egyik kiscsaj konkrétan rajta lóg.
- Khm.- köszörültem meg a torkom, hogy felfigyeljenek rám. Charles segítségkérően nézett rám, de a három lány eléggé ellenszenvesen.
- Sziasztok.- köszöntem mosolyt erőltetve az arcomra. Ők pedig köszönésképpen csak morogtak valamit.- Megkérdezhetem, hogy pontosan mit is csináltok?- húztam össze a szemem.
- Semmi közöd hozzá.- szólt hozzám durván az egyik szőke lány.
- Oh képzeld, nekem egész sok közöm van hozzá, mivel Charles az én kísérőm. Megértem én, hogy odavagytok érte, de attól még nem kell letámadni. Normálisan is lehetne viselkedni, mint a többi rajongó. Kérjetek tőle aláírást, vagy fényképet, de ne másszatok rá, meg ha lehet nem kéne megszabadítani a ruhájától sem. Higgyétek el, hogy ezzel nem értek el semmit. - fontam össze magam előtt a karom, így néztem végig rajtuk.
- Te kicsodája is vagy, hogy megmond nekem, hogy mit is csináljak és mit nem?- vont kérdőre a másik lány. Hát, hogy ezeknek milyen nagy szájuk van.
- Figyelj, én nem akarok veletek veszekedni, de légyszives hagyjátok békén, és menjetek szépen vissza.- sóhajtottam egy nagyot.
- Megyünk. De nem azért, mert te mondtad.- motyogta a szőke lány mogorván és itthagytak minket.
- Egész kedves voltam ugye?- pillantottam Charlesra.
- Igen.- nevetett fel.- Ezer hála, hogy megszabadítottál ezektől a kis hárpiáktól.- sóhajtott.
- Mégis mit műveltek veled?- néztem végig rajta vigyorogva. A haja összevissza állt, az arca tele rúzsfoltokkal és az ingje is egész gyűrödtnek látszott.
- Mentem volna vissza hozzátok, és a semmiből csak úgy előjöttek és letámadtak.- ingatta a fejét.
- Na gyere megszabadítalak a rúzsoktól.- vigyorogtam rá és bementem a női mosdóba.- Vagy ha szeretnéd maradhatsz így is.
- Dehogy.- ingatta a fejét hevesen, és leült az ott lévő székre. Én pedig a csaphoz fordúlva bevizeztem egy kisebb törölközőt, és így fordúltam vissza Charleshoz.
- Fura egy rajongóid vannak.- mondtam nevetve, miközben az állát megfogva próbáltam egy helyben tartani a fejét és így letörölni a rúzsfoltokat.
- Hát vannak furák igen, de a többségük nagyon aranyos. - nézett rám.- Ilyen még amúgy nem történt velem.
- Na készen is vagy.- vettem el a vizes rongyot az arcáról, és így néztem a szemébe, ami egész közel volt. Eddig észre se vettem, hogy szinte csak pár centi van az arcunk között.
- Köszi.- suttogta úgy, hogy éreztem mentolos lehelletét az arcomon. Egyszerűen nem tudtam megszakítani a szemkontaktust, vonzott a tekintete. Charles egyszer a szemebe nézett, utánna pedig az ajkaimat bámulta. Megfogta a derekamat és még ennél is közelebb húzott magához, így már az egész testünk összepréselődött. A szívem eszeveszett tempóban dübörgött, és csak reméltem, hogy Charles nem veszi észre. Mégegyszer a szemembe nézett, és utánna rátapasztotta ajkait az enyémekre. Charles nagyon finoman csókolt meg, mintha félne, hogy összetörök. Pár pillanatig azt se tudtam, hogy mit csináljak, mert annyira lesokkolódtam, de utánna visszacsókoltam. A nyaka köré fontam a karjaimat, és beletúrtam a hajába. A körülöttünk lévő dolgokból semmit nem érzékeltem, csakis Charlesra tudtam koncentrálni. Igazából maga a csók csak pár percig tartott, mivel valaki betoppant az ajtón, így gorsan elugrottam Charles elől.
Mindketten az ajtóban álló Carinara pillantottunk.
- Uh bocsi.- rakta a szája elé a kezét.- Már megyek is.- intett nekünk.
- Várjál, ne menj el. Megyek én, amúgyis ez női mosdó.- nézett rá zavartan Charles és kilépett az ajtón.
- Ez meg mi volt?- vigyorgott rám a sógornőm.
- Semmi.- próbáltam a legtermészetesebb arcot vágni.
- Semmi? Női mosdóban úgy találok rátok, hogy mindketten kipirulva néztek rám felduzzadt ajkakkal.- vonta fel a szemöldökét.
- Megcsókolt.- mondtam halkan magam elé meredve.
- Úristeeen. Úgy tudtam.- kiáltott fel Carina.
- De Marconak ne mond el légyszi.- néztem rá.
- Dehogy mondom.