She's the Light and I'm your Shadow

18. fejezet: A valódi vágy

- Akkor most körbemegyek és mindenkinek adok egyet - magyarázta Kingsley a szerdai óránkon, kezében egy csomó kis fehér papírcetlivel. - Klasszikus könnyűzenei számok szövege lesz rajta. Találjátok meg a párotokat a teremben, az alapján, hogy ki cetlijével egyezik a tiétek. Ha megvan, a feladatotok az, hogy megbeszéljétek, elképzeljétek, akár le is rajzoljátok azokat a dolgokat, érzéseket, amiket a dal kelt bennetek. Óra végéig szeretném, ha közösen be tudnátok adni egy vázlatot a munkátokról. Ha már párban vagytok, hallgathatjátok a zenéteket, de csak fülessel, hogy a többiek is tudjanak tőletek dolgozni. Érthető?

Páran bólintottak a teremben, vagy halkan feleltek. Én a tollammal játszotta az ujjaim között, miközben a fejemet a tenyeremben támasztottam. Nem rajongtam a csoportmunkákért, mert általában sikerült kihúznom a lehető legrosszabb dolgokat. Nem akartam megkérdezni, de felmerült bennem, hogy mi lesz, ha nem ismerem fel a dalszöveget. Bíztam benne, hogy ha ez lesz, legalább a partnerem megtalál majd engem.

- Nagyszerű! - vigyorodott el, megnyújtva ezzel a körszakállát. Szinte láttam rajta, hogy összecsapná a kezét, ahogy mindig csinálja, de mivel az egyik a cetlikkel volt tele, ezért ezt most nem tudta megtenni. Elkezdett körbemenni, és mindenki húzott egyet a kezéből. A lányoknál kezdte, és amerre járt, izgalmas suttogások hangzottak, illetve széles mosolyok, amikor már az elején megtalálták egymást. Mi Zaynnel csak a székünkön hátradőlve figyeltük a professzort, aki éppen a mi asztalunknál állt meg. - Több életkedvet, One Direction! Nem aludtatok az éjjel? - kérdezte felvonva a szemöldökét, én pedig óvatosan Zaynre sandítottam, aki valamikor hajnali egy körül írt nekem, hogy Podrickkal újabb randin voltak túl. Ezúttal késő délután fele mentek ki enni, de az idő legnagyobb részét a Zayn és Liam szobájában töltötték. - Áhá, értem én ezt a nézést! - mutatott rám, majd Zaynre egy széles, elégedett mosollyal. - Na húzzatok szöveget, de ha egymást kapjátok, kérlek vegyétek figyelembe, hogy nyilvános helyen vagyunk, oké? - kacsintott ránk, én pedig majdnem félrenyeltem a saját nyálamat, annyira hirtelen kellett elkezdenem nevetni. A fejemet rázva, vörös fejjel nyúltam a kezéhez, hogy felemeljek egy papírcetlit.

- Úristen, nem erről van szó, professzor úr - nevettem, Kingsley pedig a fél szemöldökét felvonva szkeptikusan nézett rám. - Zaynnek saját randija volt, csak mesélt nekem róla.

- Ja, értem! - bólogatott, miközben Zayn is húzott. - Azért remélem, nem hagysz ki majd próbákat, hogy másokat szédíts! - viccelődött.

- Semmiképp - rázta meg határozottan a fejét a fiú.

- Jól van, akkor - kacagott fel és arrébb állt, hogy Niallnek és Louis-nak is adhasson.

Miközben ő arrébb állt, én félve fordítottam meg a lapot, amin Kingsley kézírásával volt két sor dalszöveg.

𝒲𝒽𝑒𝓃 𝓉𝒽𝑒 𝓌𝑒𝒶𝓉𝒽𝑒𝓇'𝓈 𝓇𝒾𝑔𝒽𝓉, 𝓎𝑜𝓊 𝑔𝑜𝓉 𝓌𝑜𝓂𝑒𝓃

𝒴𝑜𝓊 𝑔𝑜𝓉 𝓌𝑜𝓂𝑒𝓃 𝑜𝓃 𝓎𝑜𝓊𝓇 𝓂𝒾𝓃𝒹

Nagyokat pislogtam és tanácstalanul olvastam a két sort újra, hátha beugrik valami, de nem jött. Nagyot sóhajtva döntöttem hátra a fejemet, és dörzsöltem meg a szemeimet a jobb kezem ujjaival.

- Nézd, az American Pie-t kaptam! - újságolta Zayn felém nézve, és mutatta a cetlijét is.

𝒮𝑜, 𝒷𝓎𝑒-𝒷𝓎𝑒, ℳ𝒾𝓈𝓈 𝒜𝓂𝑒𝓇𝒾𝒸𝒶𝓃 𝒫𝒾𝑒

𝒟𝓇𝑜𝓋𝑒 𝓂𝓎 𝒞𝒽𝑒𝓋𝓎 𝓉𝑜 𝓉𝒽𝑒 𝓁𝑒𝓋𝑒𝑒, 𝒷𝓊𝓉 𝓉𝒽𝑒 𝓁𝑒𝓋𝑒𝑒 𝓌𝒶𝓈 𝒹𝓇𝓎