She's the Light and I'm your Shadow

32. fejezet: Hazugság nélkül

- A rohadt életbe! - kiáltottam fel, amikor a majdnem tűzforró teával forráztam le magam és áztattam el az egész ingem.

- Basszus - kuncogott fel mellettem Sky, de azonnal nyúlt, hogy segítsen lerakni a csészét a kezemből. Amint azt az asztalra tette, a ruhásszekrényemhez lépett, hogy egy másikat vegyen elő nekem, amíg én az ingemet kezdtem kigombolni. A kanapén ülve a lábammal megállíthatatlanul doboltam és miután leszenvedtem magamról az egyik kedvenc, most már vizes ingemet, idegesen a hajamba túrtam.

A lány a szekrényből az egyik olyan inget választotta ki, amelyiket együtt vásároltunk. Vad minták és sok szín díszítette a ruhadarabot, és szinte biztos voltam benne, hogy neki meg az volt a kedvence. Egy frusztrált sóhaj kíséretében elvettem tőle, bár nem igazán oldott ez sem a feszültségemen.

- Miért vagy ilyen ideges? - kérdezte Sky, majd mellém ült és a térdemre fektette a tenyerét, hogy ezzel megállítsa a lábam és próbáljon egy kicsit nyugtatni. - Ez csak Louis.

- Pont ez az, hogy Louis! - feleltem, és egy pillanat alatt vettem magamra az új felsőm, és sietve kezdtem begombolni. - Francba! - szitkozódtam, mert mire sikerült félig begombolnom, amikor vettem észre, hogy már az elején elcsúsztam egy gombbal. Idegesen bontottam újra szét. - Talán nem kellett volna igent mondanom.

- Talán tényleg nem - mosolyodott el Sky, és miután korábban már beszéltünk erről, tudtam, hogy ő szerinte még várnom kellett volna. - De már megtetted, szóval csak próbálj megnyugodni és viselkedj természetesen!

- Könnyű ezt mondani - morogtam, de a viselkedés nem Sky-nak szólt, csak a helyzet ezt váltotta ki belőlem.

- Hé! - vonta magára a figyelmem és egy kicsit megpaskolta a térdemet is. - Ez csak egy randi. Ráadásul minden valószínűség szerint egy sikeres kimenetelű randi, bármit is csinálsz, mert Louis szeret téged. Ez után még mondhatod neki azt, hogy kell még egy kis idő.

- Más kérdés az, hogy megtehetem-e vagy meg tudom-e tenni - sóhajtottam és az asztalról újra kezembe vettem a csészét. A fele se maradt meg benne, de nem bántam, így legalább nem öntöm majd ki újra, és sokkal gyorsabban is hűl majd. - Ha józanul gondolkodtam volna, talán tegnap se egyezek bele ebbe.

- Nem baj, hogy beleegyeztél szerintem - rázta meg a fejét Sky. - Persze, Harryvel is most kezdtétek el megismerni egymást úgy igazán, és talán ahhoz, hogy jobban össze tudj hasonlítani két kapcsolatot, jobb lett volna, ha kicsit mélyül, de így legalább táplálod Louis reményét. Ez a randi erőt adhat neki ahhoz, hogy ha utána is időt kérsz, azt kibírja.

- És ez a randi pont összetörheti még jobban is, ha végül nem akarok tőle semmit - egészítettem ki.

- Valóban van ilyen lehetőség, Harry? - nézett rám kicsit kételkedve Sky, én pedig sóhajtva megráztam a fejem.

- Nincs - feleltem beletörődően és belekortyoltam a teámba.

- Apropó, Harry tud erről? - érdeklődött, én pedig kicsit hátrébb dőltem a kanapén, miközben bólintottam.

- Elmondtam neki péntek este, és tökre támogatott - mondtam, és a szám sarka finoman felfelé görbült, ahogy visszagondoltam rá. Kicsit tartottam attól, hogy elmondjam neki, de miután Louis-val már teljesen elszúrtuk az őszinteséget, nem vágytam több kavarásra a Harryvel való kapcsolatomban. Ő viszont nagyon nyíltan fogadta, és elmondta, hogy attól, hogy mi most egy kötetlen kapcsolatba kerültünk, ő örül nekem, ha valaki más mellett boldog lehetek, és nem bánja, ha ez azt jelenti, hogy kevesebbet járok majd a Rainbow-ba és ha onnantól kezdve csak a társaságomat élvezheti majd. Persze, azt még mindig nem értette, hogy miért nem hagytam már faképnél Louis-t, de ezt nem lehetett igazán átadni, anélkül, hogy kiteregettem volna Sky múltját is hozzá, így ezt nem is vártam tőle, hogy megértse. Elég volt, hogy rám bízta, hogy eldöntsem, Louis a megfelelő fiú-e, és készen állt arra, hogy azt feleljem, hogy igen.