She's the Light and I'm your Shadow

27. fejezet: Valami új

A napok teltek, és az élet nem állt meg azután sem, hogy Louis-val már nem kerestük egymás társaságát. Örültem annak, hogy tiszteletben tartotta a határokat, és egyáltalán nem kényszerített engem olyan helyzetekbe, amikor ketten kellett volna összedolgoznunk, vagy egy helyen lennünk. És ez a tér, amit meghagyott nekem, megadta a lehetőséget arra, hogy kívülről, objektíven is átgondoljam a kapcsolatunkat. Ahogy egyre telt az idő, egyre biztosabb lettem abban, hogy a legjobb döntést hoztam meg azzal, hogy szünetet kértem. Teljesen elfogult voltam mellette, most viszont azt éltem meg, hogy voltak nekem önálló gondolataim is, és az, hogy most senki se befolyásolt, sokkal inkább tett önmagammá. Azt tehettem, amit akartam, végre nem kellett senki előtt titkolóznom, végre tényleg önálló, független döntéseket hoztam.

A srácok a bandából már nem voltak ilyen elégedettek velünk. Persze, megjelentünk a próbákon, és részt is vettünk annyi koncerten, mint korábban, a közösségben mégis megjelent egy jelentősebb méretű lyuk, amit bárki bárhogyan próbálta, nem sikerült eltüntetni. Jelenleg nem hasonlítottunk arra a bandára, aki összeállt a táborban, nem voltunk egyáltalán olyan felhőtlen viszonyban, és nem bolondoztunk annyit, de biztos voltam benne, hogy ez csak ideiglenes állapot lesz. Még mindig tartottam, hogy én nem lemondtam, vagy elutasítottam Louis-t, csupán egy átmeneti időszakig egyedül akartam boldogulni. Éreznem kellett, hogy képes voltam rá.

Viszont pont emiatt voltak pillanatok, amikor nem találtam a helyemet. Eddig ez nem volt probléma, mert állandóan minden szabad percemet Louis mellett töltöttem, azelőtt pedig Zaynnel, most viszont egyik se volt megoldható. Zayn és Liam alkották a tökéletes párkapcsolatot, és bár mindketten egymástól teljesen függetlenül ajánlották, hogy beszélgessünk, ha szükségem van rá, nem gyakran éltem a lehetőséggel. Ők most voltak a kapcsolatuk rózsaszín felhőjében és ebbe egyáltalán nem akartam bezavarni, mégha tudom is, hogy ők egyáltalán nem így fogták volna fel. Liam egyébként is az elmúlt napokban egy kicsit gyengélkedett, hamar elfáradt, és hőemelkedése is volt, így végképp nem akartam elhívni mellőle Zayn-t. Pontosan tudtam, hogy Liamnek szüksége volt a gondoskodására, úgyhogy hagytam, hadd legyenek romantikusan kettesben, akár egy házaspár, betegségben-egészségben.

Akivel az elmúlt időszakban viszont jelentősen megnövekedett a beszélgetéseink száma az Elise volt. November elején osztották be a párokat a decemberi előadáshoz, és már volt pár alkalom, amikor össze is tudtunk ülni párszor. Amikor megtudtam, hogy vele leszünk párban, boldogabb nem is lehettem volna. Sokat gondolkodtam azon, hogy ki lenne a legjobb választás, de ezt leginkább arra értem, hogy teljesen rástresszeltem, hogy Louis-val kerülünk egy párba. Hála Istennek a szerencse ezúttal nekem kedvezett és Elise is legalább annyira örült nekem, mint én neki. Most, hogy mindketten már a dalszerzés fázisban voltunk, ott segítettünk egymásnak, ahol csak tudtunk. Nagyon jól dolgoztunk együtt.

Ezt elmondhatta magáról Niall és Ulrike, illetve valamelyest Zayn és Vera is, nem úgy, mint Liam és Louis. A két srácnak a táborból fennmaradt ellentéteit még most se sikerült teljesen elsimítani, szimplán feledésbe merültek. Most, hogy megtudták, hogy össze kell majd dolgozniuk, egyáltalán nem örültek neki. Amennyire tudtam, eddig egy megbeszélésszerű találkozójuk volt, amin Zayn is részt vett, békítő szerepben. Nekem az volt a benyomásom, hogy ebből soha az életben nem lesz páros munka, és előbb-utóbb valószínűleg rájönnek majd, hogy egyedül dolgozniuk könnyebb lenne, és azt is fogják csinálni.

Ez a részlet viszont már nem rám tartozott, elég volt nekem az is, hogy egy saját dalt szerezzek és tudjak tanácsot adni Elise oboa darabjához is. Mint kiderült, ez egyáltalán nem volt egy egyszerű feladat.

Az a személy, akivel viszont a legtöbb szabadidőmet töltöttem, egyértelműen Sky volt. Mióta végre leültünk, és őszintén kezdtünk egymással beszélni, azóta nem voltak tabuk. Megbíztam benne, talán jobban, mint bárki másban, és csak remélni tudtam, hogy ez kölcsönös volt. Elmondtam neki mindent Louis-ról és a kapcsolatunkról, már aznap amikor beszéltem a fiúval. Ő folyamatosan ott volt mellettem és este át is jött, hogy támogasson. Akkor nagyon nehéz volt meghúzni a határokat, de azzal, hogy legalább ő mellettem állt, már nem tűnt annyira hülyeségnek az, amit csináltam. Most pedig már pont ellenkezőleg, okos döntésnek éreztem.