⁓ Colombia ⁓ (Larry Stylinson) Befejezett

16. Szürke Mustang

...hogy még hozzá se férjek. 

Majd villámgyorsan mászik a takaró alá, meglepődni sincs idő már érzem a nedves forró száját. Fejét ütemesen mozgatja a kezével együtt. Mozdulni sem merek mintha félnék, hogy elillan. Vágytam már erre, de nem akartam erőltetni. Hát eljött ez a pillanat is.

- Édes jó Istenem Louis! A szád, a szád, fantasztikus. – nyüszítem a párnát markolászva a fejem alatt. Nem kell sok ezzel a tempóval pillanatok alatt fog a fellegekbe repíteni. Próbálom felhúzni magamhoz, de nem hagyja magát. Csak morog egyet. Majd annyira a torkára enged, hogy itt a vége. A hátam is ívbe feszül, hullámokban ér az orgazmus. Életemben nem ápolt még le így senki. A lihegést sem tudom kontrolálni, amit okozott ez a rövid aktus. Vigyorogva kúszik fel az arcomat kémleli, nem látom csak érzem. A szemeimet még nem sikerült kinyitnom.

- Hol tanultad ezt? – pillantok fel rá fél szemmel.

- Most csináltam először így. Általában meg szokták a számat du...- azonnal az ajkaimra húzom. Hallani sem akarom, úgyis tudom mit akart mondani. Ezért is nem akartam erőltetni neki ezt a dolgot. A szája most is finom, mint mindig bár egész biztos a saját ízemet is érzem rajta.

- Én biztos nem fogom! Imádlak Törpicsek, te vagy a legjobb dolog az életemben. – búgom már álmosan. Közben vissza is helyezkedik mellém, szokás szerint jó szorosan. Édes drágám egy pillanaton belül szuszog is mélyen, még beleszippantok párat a Louis illatú fürtökbe. Majd lehunyom a szemeimet, hogy végre az álmok birodalmába léphessek.

⁕

Mire magamhoz térek már világos van és még az időt sem tudom megnézni. Fogalmam sincs hol hagytam a telefonomat. Ahogy kiteszem a kellemes meleg takaró alól a lábamat azonnal mindenem csupa libabőrős lesz. A Kócoska érdekes pózban alszik még. A párnák között nem látom csak sejtem a fejét. A takartót a derekáról felhúzom a nyakáig, meg ne fázzon itt nekem. Vacogva vonulok be a fürdőbe alig várom, hogy a forró víz alatt állhassak. Jólesően teszem ezt meg, vagy fél órán keresztül áztatom magamat. Persze amikor kiszállok tudatosul bennem, hogy most sem hoztam türcsit. De fogalmam sincs, hogy Louis hol tartja. Kénytelen leszek vizesen kimenni, na jah! Szárazon is majdnem megfagytam hát még így? Érkezik is a felmentő sereg, egy nagyon álmos Kékszemű Törpécske személyében.

- Te egy igazi látnok vagy! – vigyorgok rá szélesen a hatalmas fürdőlepedő alól.

- Nem drága báró úr, csak ennyire már ismerlek. – motyogja majd visszaindul az ágyba. Még egy csókót sem tudok lopni olyan gyorsan el is tűnik. Magamra tekerem a hatalmas anyagdarabot, majd elindulok a cuccok megkeresésére. Amit persze lent a nappaliban lelek meg. Világosban még jobban tetszik Louis lakása igaz a növények tönkre mentek. Előrángatok alsót és nadrágot, valamint az egyik pulcsit, amit Louis vett nekem. Viszont ami feltűnik, hogy nincs egyetlen családi fotó sehol sem. Na mindegy majd rákérdezek, ha felébred. Addig is keresek kávét vagy teát. Csak az utóbbit találom meg, míg várok a teavízre addig van alkalmam jobban körülnézni. Mire a víz felforr addigra Lou is előkerül vizes, de még mindig álmos fejjel.

- Mindjárt kész a tea, kávét nem találtam. A hajadat viszont nem ártott volna megszárítani kincsem. Még megfázol! – suttogom a vizes fürtök közé.

- Tudom, de még álmos vagyok. Az az érdekes mielőtt elraboltak akkor vásároltam be, most viszont semmi nincs itthon. – morogja az üres kávés doboz vizslatása közben. Végül beéri a teával, amit főztem.