6. Támadás

801 60 3
                                    



 ... megküzdök a hajammal, persze a kurva sampon most is belefolyik. Visítva ordibálom el az összes spanyol szentet, még Los Muertos -t is beveszem a sorba. Pedig ő nem is spanyol, hanem mexikói. Mikor végzek kicsit nyugodtabban lépek ki a párából. Persze megszokásból pucéran és vizesen vonulok ki. Huanita már megszokta, viszont Louis nem. Csak elkerekedett szemekkel néz én meg vissza rá. Kapkodom a fejem kettejük között, én ezt nem értem. Most mi van? Nem tettem semmit, amiért így kell rám nézni. Nita - nak esik le először azonnal elém ugrik takarva így a kilátást Louis elől. Csak értetlenül nézek hol az előttem álló nőre, hol Louis - ra Nita válla felett.

- Harry drágám! Nem mindenki van hozzá szokva, hogy éjt nappallá téve pucéran mászkálsz. Illendő lett volna odabent felöltöznöd.

- Jó! De nem adtál ruhát és türcsit sem. - dühösködök. Megszoktam, hogy mindig jön és segít hoz nekem cuccokat. Sosem kellett magamnak bevinnem ezeket a dolgokat.

- Ifjú úr, felnőtt férfi vagy! Gyönyörű! Nekem is elég nehéz látnom így téged. De én már megszoktam. Most pedig állj neki törölközni és öltözz fel. Ne ijesztgesd a kakasoddal ezt a szegény fiút. - suttogja el az utolsó mondatot. Szememet forgatva kapok ki egy alsót és cibálom a vizes testemre. A hajamra már Huanita tekeri rá a törölközőt.

- Olyan vagy mint egy baba. Ha nem tudnám eszembe sem jutna, hogy te vezeted Columbia legnagyobb drogkartellét. Drogbáró baba! - jegyzi meg úgy mellékesen, közben még kuncog is. A vállamat megrángatva vonulok vissza hajat szárítani. Sokat nem akarok vele vesződni, odakint úgyis meleg van. Mire visszaérek a Kékszemű már az ágy szélén ücsörög.

- A reggeli gyógyszerek még kellenek mielőtt indulunk. - szólók felé. Miközben a farmert és egy pólót is felveszek.

- Már rég túl vagyunk rajta és a délieken is. Ahogy a reggelin és az ebéden is. Le vagy maradva drágám. - válaszol Huanita. Ringo viharzik be, meg is lep vele. Általában ilyenkor már nem szokott itthon lenni.

- Le jönnél egy pillanatra? Beszélnék veled! - szúrja felém és már újra el is rohan. Azonnal követtem nem kételkedem abban, hogy valami fontos lehet. Amint beérünk a dolgozószobába be is csukom az ajtót magam mögött.

- Az egyik rivális bandától komoly fenyegetést kaptunk. Daniell- t nem viszem magammal. Kérlek Harry vigyázz rá is, magatokkal együtt. Kértem mellétek még két srácot. A kocsikat átnézték, tiszták. A ház köré is meg lett duplázva a védelem. - hadarja és látom rajta tényleg aggódik.

- Rendben akkor magunkkal visszük! Délután elkezdem kimenteni amit lehet. Mennyire komoly?

- Csak annyira, hogy több dílerünket fogták meg és a legutóbbi szállítmányunkat is megfúrták. A rendőrség a kezükben van. Őket elvesztettük. Tudod jól az mit jelent, ők voltak a legfontosabbak.

- Kurva picsába! Vigyázz te is magadra, most már van kiért! - idegesen tépem fel az ajtót. Majd a konyhába trappolok, ahol már Huanita a vacsorával foglalkozik elmélyülten beszél Louis- hoz spanyolul. Aki szerintem egy árva szót sem ért, de látszik rajta mennyire lelkesen hallgatja. Ezen jót mosolygok milyen kedves fiú. Közben Ringo is visszaér Daniell- el, a két fiú boldogan öleli meg egymást. A Szőke kétségbeesve pillant rám, valószínű Ringo beavatta. Csak egy biztató mosolyt küldök felé és a szám elé tartom az ujjam. Én nem szeretnék Louis- nak erről beszélni, nem hiányzik még neki ez is. A bejárati ajtó elé kiállva beszélek pár szót a két testőrömmel és az újakkal is. Én a másik autóval megyek, biztonsági okokból nem utazhatok most együtt a fiúkkal. Ha engem akarnak akkor csak engem kapjanak. Kiadom nekik a szokásos instrukciókat. Majd vissza indulunk a fiúkért mindketten kicsit aggódva várakoznak a hallban.

⁓ Colombia ⁓ (Larry Stylinson) BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora