WHAT YOU WANT, BABE! (Jungkook +18) BEFEJEZETT

24. Let's talk! (+16)

 Fel sem fogtam mi hagyta el torkát. Mrs. Jeon? Hatalmasra tágult szemekkel vizsgáltam arcát. Nem jellemző ránk az a kínos csend, ami közénk vetette magát. Összefonta tekintetünket, majd rendreutasítóan jelentette ki:

- Beszéljünk!

És eljött a pillanat, amitől a legjobban féltem. Nem, nem az hogy diskurálnom kell vele, hisz régóta várom, hogy kiöntsem neki szívemet. Sokkal inkább az a gond, hogy amint kimondta ezt a szót, minden gondolatomat elfelejtettem. Hirtelen nem tudtam, miként kezdjek neki. Mit mondjak és hogyan hozzam tudtára. Elvégre nem vághatom hozzá csak így, szeretem. Segítségkérően néztem rá, de ő sem volt a helyzet magaslatán. Régóta ismerjük egymást és ez egy teljesen idegen helyzet volt mindkettőnknek. Itt döbbentem rá, hogy ezelőtt még egyikünk sem volt szerelmes.

Tanakodva vizsgáltam sötét szemeit, fejben kutatva a megfelelő szavakat.

- Gyönyörű vagy! - rázta fel a némaságot random megszólalásával.

Egyből lesütöttem pilláimat, miközben arcomra felszaladt a jól ismert piros szín. Kuncogva élvezte ki zavaromat, ezzel el is véve a nehezen összekapart bátorságomat, hogy kinyissam a szám. Úgy látszott vele szemben, sosem leszek a szavak embere. Amint eszembe jutott mi az a tevékenység, amivel el szoktuk tussolni az ilyen eszmecseréket, lassan másztak vissza íriszeim az övéihez. Fülemben csengeni kezdett közös dalunk buja szövege: "A sötétben látom a mosolyod. Érzed a bőrömből áradó hőt? Vedd le a ruhád! Lobbanj lángra! Ne legyél félénk! Rendben vagy. Vedd le a ruhám. Bocsáss meg Istenem! Ne kérdezgesd miért."

Pillantásomba sűrítettem minden iránta keletkezett vágyamat, amit előszeretettel villantottam rá. Mély levegőt vett megváltozott tekintetem miatt, miközben bal kezét tincsei közé vezetve tűrt kifogástalanul beállított hajába. Ezután ugyanezzel nyakkendőjéhez nyúlt és a lehető legdögösebb mozdulattal meglazította azt. Megbabonázott, ahogy nyakát az ellenkező irányba mozdította. Észre se vettem, hogy beszívtam az alsó ajkam, míg pimasz vigyorát rám nem szabadította.

„Komolyan elveszi az eszem."

A kocsi belseje, mintha fokról fokra szaunává alakult volna körülöttünk. Végig vezettem szemeim izmos mellkasán, miközben megszabadította magát öltönyzakójától. A halványkék ing szinte az életéért küzdött, hogy ne ugorjon szét azon a hatalmas bicepszen, mikor maga mellé fektette levedlett holmiját. Ingerlésemet azzal folytatta, hogy elkezdte szétgombolni felsőjét, amik úgy pattantak szét, mint azok a szíjjak, amik engem a józanész talaján tartottak. A harmadiknál megállt és mélyen belém fúrta sötét lélektükrét. Hátradőlve lejjebb csúszott, kényelembe helyezve magát, majd felém tartotta középső és mutatóujját. Lazán hívogatni kezdett velük, aztán megpaskolta jobbján a bőrülést. Elmosolyodott a rám kúszott vörösségen, rajongott ezért a reakciómért. Viszont megleptem. A felkínált hely helyett az ölébe ültem szemtől szemben. Tartottam az izzasztó kontaktust, míg ujjaim nyakkendőjére táncoltak. Egészen felmásztak a tetejéig, ahol megmarkolták az anyagot. A férfi megigézve kísérte figyelemmel mutatványomat, arcára pajzán kifejezés költözött. Abban a másodpercben azt kívántam, bárcsak látnám, mi zajlik a fejében. Fogalmam se volt, hogy megtapasztalom.

- Folytassa, Miss Kwon! Eddig nagyon tetszik. – incselkedett, ragadozó hanglejtéssel.

„Egy felajzott oroszlán, aki hagyja szórakozni a prédát, mielőtt leterítené."

„De legyen, ha ez a vadállat erre vágyik!"

Egy eltökélt mozdulattal rántottam meg a szorongatott kiegészítőt, ezzel megkaparintva főnököm ajkait. Miért ne? Hisz már túlléptük a szégyenlősség határát. Engedte, hogy én indítsam a csókot, de nem telt bele egy percbe, hogy átvegye az irányítást. Mohón tekerte meg nyelvemet sajátjával, közben nagy tenyerei a derekamba kaptak. Csípőm keringeni kezdett ágyékán, hamar elérve a kívánt hatást. Jungkook hatalmas szörnye, harca készen lüktetett alattam. Ketyegőm őrült tempóban vert az izgalomtól. De nem hagyta, hogy csak én dolgozzak rajta, megnehezítettem az én helyzetem is, mikor minden fenekemmel leírt körnél felfele lökött. Az összes ilyen belemozdulásával úgy érintette női szervemet, hogy képtelen voltam elfojtani a kéjes hangokat. Nem tudtam folytatni ízlelőszervünk csatáját, mert forró leheletem folytonos sóhajokkal távozott torkomból. Nyakamra borulva szívott bele bőrömbe, sóvárgó morgásokat kiadva. Egyre inkább távozott belőle az a Jungkook, akit ismerek, aki gyöngéd, belebújik a tenyerembe, hogy puszilgassa, ahol fáj és vette át a hatalmat az, aki birtokolni akar és a teste rabszolgájává tenni. Megváltoztatta mozgásunkat. Fenekemnél fogva húzott égig érő paszulyára, majd ezt ismételgette vehemens tempóban. Kapaszkodnom kellett, ezért szorosan fontam körbe nyakát. Az illata társult a rengeteg ingerhez, amit éreztem, ettől úgy tűnt menten felrobbanok.