WHAT YOU WANT, BABE! (Jungkook +18) BEFEJEZETT

36. Sixth step: Endgame

A feljelentés után hamar elkezdődtek a tárgyalások. Taehyung úgy gondolta, Mr. Chan nem fog megjelenni egyiken sem és majd az ügyvédjével képviselteti magát, de nem így tett. Nem volt egyetlen ülés sem, amit kihagyott volna. Először nem éretettem miért, majd úgy voltam vele biztos fontos neki, hisz a cége és a hírneve forog kockán, de később egyértelmű választ kaptam. Néhány ülésezés után megvárt a parkolóban, mivel Taehyung is velem volt nem mondta ki nyíltan fenyegetését, viszont erőteljesen figyelmeztetett, hogy jobban tenném ha visszavonulnék. Csak azért jött el a tárgyalásokra, hogy tovább kísérthessen. Jelenléte rengeteg sebet tépett fel bennem. Szinte minden éjszaka álmomban újra éltem azt a napot, amikor undorító módon rám akarta erőszakolni magát. Mindig mikor felriadtam, éreztem orromban az izzadságának szagát. Nem múlt el hajnal hányás nélkül. Eszembe juttatta Jint is és az egész nyomorult cirkuszt, amit mellette éltem. Folyamatosan undor fogott el. Jungkook iszonyatosan aggódott értem és a babánk miatt is, de hiába, egyikünk sem tudott változtatni a helyzeten. Már tisztában volt sok mindennel az ügyről, hisz a hetente bíróságra járkálásokat nem lehetett volna eltitkolni előle. Egyébként is négy tárgyalás után a média kiszimatolta a dolgot.

Mr. Chan még akkor is fölényesen viselkedett, mikor felsorolták a vádpontokat. Szexuális bántalmazás, hatalmával való visszaélés, munkahelyi szexuális zaklatás stb. A szeme sem rebbent. Ijesztő volt. Mintha minden lepergett volna róla. Ezzel azt a gondolatot ültette el a fejemben, hogy nem fog sikerülni. Tanultam jogot így tudtam, ha ez történne, a gatyámat is leperelné rágalmazásért.

A bíró sokat ült a dolgon, elvégre komoly vádakról volt szó, de végül nem fogadta el a bizonyítékainkat. Máris azt éreztem, minden veszve van pedig még volt egy s más a tarsolyunkban. Ezután Taehyung feldobta az ötletet, hogy idézzük be Jungkookot tanúként, elvégre ő látta az esetet. Nagyon nehezen egyeztem bele, mert semmi kedvem nem volt belekeverni őt. A végén lehetőségünk sem adódott rá, mert Mr. Chanék azonnal támadással reagáltak. Dörzsölt ügyvédje vallatni kezdett. Hosszú, fárasztó üléseket tartottunk csak erről. Zavarba ejtő kérdésekkel bombázott az öltözködésemről illetve sminkelési szokásaimról. Úgy akarták beállítani, mintha kirívóbban jelentem volna meg a munkahelyen, hogy minden férfi észre vegyen. Ugyebár Mr. Chan is csak egy férfi, akinek van szeme. Ezután képesen voltak még a múltamról is kutakodni. A nagy nyilvánosság elé terítették, hogy árva voltam és intézetben éltem. Körmönfont beszédjéből az jött le, hogy egy olyan figyelemhiányos környezetben felnőtt nőnek, mint én, elkápráztató lehetett az a gazdagság, ami Mr. Chant körbevette. Ezzel lealáztak, de még csak ekkor dobták be az aduászt. Kiderítették, hogy várandós vagyok. Normál esetben a bírót ez nem érdekelte volna, de amint elmondták az apa kilétét érdekes fordulatot vett a helyzet. A köré épített mese, pedig egy igazi remekmű lett. Talán ez volt Mr. Chan ügyvédjének életműve. A történet a maga egyszerűségével, majdnem tökretett mindent, amiért eddig dolgoztunk. Szóval, volt egy figyelemzavaros szegény lány, aki bekerült egy nagy céghez. A közös munka folyamán megismerkedett a dúsgazdag és sármos főnökével. Mindenhogy próbálta felhívni magára a figyelmét. Egyszer még szexuális szolgáltatást is ajánlott neki, de a férfit hidegen hagyta. A lány otthagyta a céget és másik után nézett, ahol talán sikerül megfognia a vagyonos vezetőt. Itt jött a képbe Mr. Jeon JeongGuk. Aki nem volt olyan okos, mint elődje és belesétált a lány csapdájába. A szegény lánynak megtetszett a sok ajándék, ruha és az egész nélkülözésmentes életvitel, ezért úgy döntött megfogja magának egy életre a férfit, hát teherbe esett. Talán Mr. Chan is így járt volna, ha nem lett volna több esze.

Őrjöngve szitkozódtam a hányingerkeltő hazugságokon, persze a tárgyalótermen kívül. Bemocskoltak engem, de még Jungkookot is... sőt még a meg sem született gyermekünket is. Taehyung tudta, hogy ez benne volt a pakliban, hisz ebben a szakmában sem szeret mindenki tisztán játszani, ennek ellenére azt hajtogatta „Mocskos rohadékok." Kevésnek bizonyult az az egy hét mikorra ki volt tűzve a következő ülésezés időpontja, ahhoz hogy feldolgozzam ami történt. Ez idő alatt kórházba is kerültem két napra, mert képtelen voltam lenyugodni. Párom és ügyvédem próbálták tartani bennem a lelket. Jungkooknak akkor először láttam könnyeket a szemében. Ez adta meg a kell motivációt, hogy immár pontot tegyünk az ügy végére.