WHAT YOU WANT, BABE! (Jungkook +18) BEFEJEZETT

30. Alliance

Yoorahról kiderült, nem terhes, amit legnagyobb meglepetésemre csalódással fogadott. A hír kitudódása után egyből összehoztunk egy újabb hármas találkozót. Azt hittem furcsa lesz, hogy nem ihatok, de a helyzet az, rá sem bírtam nézni az alkoholra. Az egyetlen folyadék, ami könnyedén lecsúszott a rostos baracklé volt. A gyümölcs iránti szenvedélyemet már kórosnak éreztem, de a környezetemben mindenki jót szórakozott ezen. Sokat trécseltünk, valamint mindkét barátom megsimogatta a pocakomat, ami még el sem kezdett gömbölyödni. Persze ez nem zavarta őket, állításuk szerint lehet érezni, hogy ott egy apró lény. Legjobb barátnőm őszintén gratulált, majd felhozta a múltkori elfuserált estén elhangzottakat. Jimin bocsánatot kért, bár azt kikötötte, hogy ő csak az igazságot mondta, de a közlés módját sajnálta. Yoorahval végül jót nevettek az egészen, elengedve a bántó hanglejtéseket. Barátnőm azért hozzá tette, másnaptól változtatni fog az életvitelén, hogyha legközelebb összejön a baba, akkor már ne legyen benne kétely. Nem kellett megkérdeznünk miért csak holnaptól tervezi a váltást, mert egyértelművé vált mikor Jiminnel leitták magukat a sárgaföldig. Két részeg mellett józannak lenni, sokkal viccesebb volt, mint vártam.

Az átmulatott este után napi szintű kapcsolatba kerültem mindkettőjükkel, mert minden mozzanatomra kíváncsiak voltak. A csapatból még egyikünknek se volt gyereke, így mindenkit felcsigázott ez a helyzet. Gyakorta, mikor Yoorah-val videótelefonáltam, Nam is csatlakozott hozzá, de ugyanez megtörtén Jimin és Yoongi esetében is. Hoseok általában üzenetben érdeklődött felőlem, de ő, ahogy Taehyung is inkább Jungkookon keresztül informálódtak. Apropó álmaim lovagja.

A vizsgálat után, ahol feltettem az együttléttel kapcsolatos kérdésemet, már alig bírta kivárni, hogy hazaérjünk. A kocsiban feszülten fogta a kormányt, csak az útra irányított figyelemmel, míg másik kezével vágyakozva markolászta combomat. Egyszer-egyszer feljebb simította éhes ujjait, ezzel még inkább kínozva saját magát. A levegő oxigén tartalma lecsökkent, helyette frusztrált hiány töltötte be az apró légteret. Fullasztó volt az út a féktelen epekedéstől. Amint leállította a motort, átvágtázott az én oldalamra és kisegített, majd összekulcsolt kezekkel vonszolt a házba. Úgy fogott, mintha másfele akartam volna indulni, pedig eszembe se volt. Mindig csak őt akarom követni, bárhova is menjen. Cipőinket épp csak lerúgtuk, máris lecsapott ajkaimra. Azonnal ráfogtam csípőjére, miközben ő hátrálni kezdett. Annyira belefeledkeztünk nyelvjátékunkba, hogy fogalmunk se volt merre járunk a hatalmas házban. Mikor szívem uralója feszes farizmával valami keménybe ütközött, mindketten felkaptuk a fejünket. Nem jutottunk tovább az étkezőnél. A nagy asztal láttán zsivány mosoly ragadt szája szélére. Fordított helyzetünkön, majd derekamnál fogva felemelt és rá tett. Aki pont akkor jelent meg, amikor a férfi a lábaim közé lépett.

- Kisasszony! Mr. Jeon! Jó estét! – hajolt meg előttünk.

- Jó estét! – köszönt vissza a ház ura, csókolózástól megduzzadt ajkakkal. – Menjen, feküdjön le! Ma már nem lesz szükségünk semmire. – utasította a nőt.

- Igen, Mr. Jeon! – hajolt meg ismét, teljes zavarban, azután kérdés nélkül távozott a felforrósodott szobából.

- Nem kellene inkább felmennünk? – suttogtam. Nem akartam gondot okozni, sem rajta kapva lenni.

Visszafordította hozzám fejét, megtámaszkodott kézfejein két oldalamon, amitől az erek végig futottak alkarján. Tekintetünk leheletnyire egymástól összefonódott.

- Ez a mi otthonunk. Ott csináljuk, ahol csak kedvünk szottyan. – hangja elmélyült. Íriszébe sötétség kúszott.

Ez volt az a nézés, ami arra késztetett, azonnal dobjam le a ruháimat. A szoknyapecér Jungkook, a nőcsábász Mr. Jeon, aki mellett bugyi nem marad száraz. A nadrágom előbb a padlón végezte, minthogy felfogtam volna, kigombolta.