Ez egy Harry Potter fanfiction. Természetesen a story alapja és a karakterek, mind J.K.Rowling tulajdona.
Részemről csak "papírra vetettem" egy folytatást, melyet szívesen olvasnék bármikor. Sokat foglalkoztatott ez a téma, így végül arra a dönté...
A szoba egyszerűen tökéletes. Olyan, mint egy gyönyörűen berendezett hálószoba és egy kisebb könyvtár egyben, csodás panoráma kilátással.
Madarat lehetne fogatni velem örömömben.
Muszáj volt szemügyre vennem mindent, mielőtt tovasietek vacsorázni.
Puha szőnyegre léptem be, jobbra tőlem egy elegáns kandalló és a csodás mennyezetig érő ablak között egy kényelmes baldahinos ágy vár hívogatóan, a függönye és az ágynemű barsony puhaságú rajta. A kandallóban ropogott a tűz, melegséggel árasztva el a szobát. Az ablak párkánya pedig kényelmes puha borítást kapott és díszparnákkal volt tele.
Bárki szívesen odakucorodna egy jó könyvvel és egy bögre forró itallal.
Balra tőlem egy kisebb emelvényen egy íróasztal áll bársony karosszékével, mögötte pedig faltól-falig könyves polc húzodik, telis tele könyvekkel. Akadnak itt regények és tudományos enciklopédiák is egyaránt.
Vegül középen egy kanapé és két fotel kapott helyet egy kis dohanyzóasztalkával.
A megannyi apró otthonos kis holmiról nem is beszélve.
Egyszerűen imádom.
Szívem szerint végleg hátrahagynám a közös hálókörletet és átköltöznék ide, de azt hiszem az nem túl fair a többi diákkal szemben.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nehezen, de kilépek és becsukom magam mögött az ajtót. Ahogy megjelent úgy el is tűnik, ismét csak a csupasz fal marad utána.
Lefelé sietek a nagyteremhez, azon gondolkodom, hogyan is szólhatnék Malfoynak a titkos szobáról, nem mehetek csak úgy oda a mardekár asztalához.
Örömöm hamar szertefoszlik, mikor a nagyterembe lépve, nyomát se látom a mardekárosok között. Vajon hol lehet? Ráadásul Ginny sem ért még vissza Roxmortsból, pedig már eléggé későre jár.
Leültem az asztalunkhoz, lassan eszek, próbálom türelmesen és higgadtan kezelni a helyzetet.
Mikor már majdnem vége a vacsora időnek, hirtelen megjelenik Ginny, nyomában Malfoyal. Mindketten elég feszültnek látszanak, Malfoy szája mintha fel is lenne repedve.
Csak egy pillanatra néz rám, majd megrázza a fejét egyszer és tovább megy rossz kedvűen.
Amint Ginny leült mellém, azonnal nekiszegeztem a kérdéseimet.
- Mi a fene történt? Hol voltál eddig? Együtt voltatok?
- Csak szép sorjában, oké? - fordult felém Ginny fáradtan. - A bolond bátyám, az történt...
- Ron? Ott volt a faluban?
- Ott... Később jött, mint Harry. Nagyon jól éreztül magunkat kettesben. Épp készültünk veletek találkozni, de aztán váratlanul betoppant. Igencsak zavaró volt a jelenléte, ráadásul bűzlött a lángnyelv whiskytől. Harry megpróbálta finoman elküldeni haza, de nem akart engedni neki, mindenáron velünk akart jönni, hiába mondtuk, hogy ez rossz ötlet. Mikor szóba került a neved, végképp hajthatatlan volt. - Ginny nagy levegőt vett, majd folytatta. - Fenhangon azt hajtogatta, hogy mindenképpen beszélni akar veled, és hogy te úgyis minden hülyeségét meg fogod bocsájtani, Malfoy pedig épp akkor ment el tőlünk egy méternyire, és felhorkant a nevetéstől.
