𝐑𝐎𝐘𝐀𝐋 𝐅𝐋𝐔𝐒𝐇

𝟕. 𝐅𝐄𝐉𝐄𝐙𝐄𝐓

𝙲𝙰𝙼𝙸𝙻𝙻𝙰

Ahogy oldalra fordítom a fejemet, a pillantásom összetalálkozik Jimmyvel. Rögtön megjelenik egy mosoly a szája szélén.

- Jó reggelt! – szólal meg, aztán végig simít a vállamon.

- Neked is – válaszolom. – Hogy aludtál?

- Néhányszor felébredtem, forgolódtam. Egyszer benéztem az anyámhoz és Milóhoz. Őszintén mondom, nem igazán lehetne pihentetőnek nevezni azt, amit leműveltem éjszaka, de így is csak azért sikerült valamennyit aludnom, mert te itt voltál mellettem. Ugye nem keltettelek fel az állandó mocorgásommal?

- Nem, dehogy. Én szerencsére aludtam, viszont mégis hulla fáradtnak érzem magamat most így reggel – felelem, majd nyújtózok egy nagyot. – Hogy van a kezed?

- Á, volt már rosszabb is – vágja rá, aztán látva az ijedt arckifejezésemet, mélyen a szemembe néz. – Annyira azért benne vagy ebben, hogy tudd, az erőszak a mi világunkban mindennapos. Az esetek többségében nem én végzem el a piszkos munkát, de előfordul, hogy a kényes ügyekben saját magam veszem kézbe a dolgokat. Jó pár embert vertem már meg, sőt, öltem is, de azt megígérem neked, hogy téged sohasem tudnálak bántani, sem pedig a szeretteidet – teszi hozzá egy komoly tekintet kíséretében. – Viszont nem garantálom, hogy életben hagyom majd azt a gerinctelen férget, aki téged fenyeget. Ha belegondolok, elég sok módszer jut eszembe arra vonatkozóan, hogy miféle módokon tudnám a tudtára adni a tényt, miszerint kurvára rossz embert választott ellenségének. Azok után már ő maga könyörögne egy golyóért a szemei közé.

- Ha arra kérnélek, hogy ne öld meg, akkor mit csinálnál? – nézek rá érdeklődve.

Hangosan kifújja a levegőt, mialatt égnek emeli a tekintetét, és majd csak utána ad választ a feltett kérdésemre.

- Bármennyire is szeretnék eleget tenni a kívánságodnak, nem hinném, hogy képes lennék nem beleüríteni egy egész tárat, ha nem inkább kettőt. Az ösztöneim így is azt súgják, hogy ne engedjelek fél méternél messzebb magamtól, de azzal még úgy, ahogy meg tudok birkózni.

- Szeretnél szeretkezni velem? – kérdezem hirtelen ötlettől vezérelve. Bár, van egy tippem, hogy mi lesz a válasza.

- Majd beleőrülök, annyira szeretném. Add a kezedet – Az ujjait ráfonja a csuklómra, aztán lassan az altestéhez vezeti. Kétségtelenül kemény, ami az alsónadrágjában van. Nagyon kemény. – Érzed ezt? Ez nem csak amolyan 'reggel van és férfi vagyok' dolog. Még néztelek, ahogy alszol, végig azon járt az eszem, hogy hányféleképpen tennélek a magamévá, de tiszteletben tartom azt, hogy te még nem állsz készen. Ha most azt mondanád, hogy ezentúl egy ujjal sem érhetek hozzád, hát legyen. Viszont amíg nincs ellenedre, szeretnék egy kis betekintést nyújtani neked, hogy mi minden történhet egy férfi és egy nő között. Csakúgy, ahogy eddig is tettem.

- Most? – nyílnak el az ajkaim a csodálkozástól.

- Nem, mert amit én szeretnék, ahhoz idő kellene, az meg jelenleg nekünk nem sok van – pillant végig rajtam, nekem pedig egyetlen gondolat van a fejemben.

A kezeim kikötve a fejem felett.

– Jobb is, ha most összeszedem magamat, mert ha így haladok, a nővérem hamarabb ér haza, mint én, pedig ő egy kicsit messzebbről indult – pattanok ki az ágyból inkább, hogy aztán lófarokba fogjam a hajamat.

- Nem is mondtad, hogy meglátogat titeket.

Jimmy arca teljes meglepettségről árulkodik, miközben követi minden mozdulatomat. Valóban elfelejtettem közölni azt a tényt, miszerint az egyetlen testvérem hazautazik Palermóból. Igazából az okát még én sem tudom, de hamarosan ki fog derülni úgyis.