22

402 35 4
                                    

Mint ahogy azt régebben említettem, Seonghwának ajánlottam pár videojátékot. És mivel most szombat van, ezért rávettem, hogy genshinezzünk. Szegény nagyon nem értett hozzá, és amíg eljutott a 16. szintig, megpróbáltam távolról irányítani, hogy mit hogyan csináljon. Tehát hívásoztunk.

- Megvan! Megvan ez a co-op mód! - kiáltott fel boldogan.

- Azt hittem több ideig fog tartani. - mondtam mosolyogva, miközben rányomtam, hogy belépjek a világába. - Fogadja el a kérésem. Ami felül megjelent.

- Um... Megvan.

- Miért Ambert használod?? - nevettem el magam, miután végre betöltött. Néha egészen véletlen le szoktam tegezni, de ha észre is veszi, sosem szól érte.

- Miért? Nem jó?

- Ő az egyik legrosszabb karakter. Wisheltél már egyáltalán?

- Huh? Azt hogy kell?? - kérdezte, szóval megint elkezdhettem magyarázni pár dolgot. És mit kapott az első wishből Noelle mellé? Barbarát. Persze, egyből egy healert. De ha ez nem lenne elég, a második tízesben megkapta Xianglinget is. Én bezzeg senki használhatót nem kaptam ilyenkor.

- Megjöttem! - hallottam meg apámat, majd ahogy becsukta a bejárati ajtót. Na, most mihez kezdjek? Ha megtudja hogy a tanárommal nagyba gamingelek szerintem eltilt mindentől.

- Mindjárt visszajövök. - mondtam gyorsan Seonghwának, majd lenémítottam, csak hogy véletlen se beszéljen bele.

- Ettél már? - nyitott be a szobába apám, én pedig bólintottam. - Most beszélsz valakivel? - kérdezte, mivel általában mindig másokkal játszok.

- Mondd ha szeretnél valamit, nem zavarsz. - fordultam felé, ő pedig leült az ágyamra. Le kellett volna némítanom magamat is. Nem tudom miről akar beszélni, de nem tűnik olyan biztatónak.

- Szóval... Tudom, hogy jövőhéten lesz a versenyed, és a tanárod többször is felhívott hogy megdicsérjen téged. Tényleg látni szeretném az előadásod, de nem hiszem hogy el tudok menni. - mondta, ami ugyan eléggé mellbevágó volt, de csak egy mosolyt húztam.

- Nem baj. - mondtam egy kis idő múlva, miután sikerült lenyelnem ezt az infót a könnyeimmel együtt. - Miért nem tudsz jönni?

- Orvosi vizsgáim lesznek megint. Lehet alig fogok hazajönni miatta jövőhéten. Sajnálom San. - állt fel, majd idejött megölelni. - Majd megnézem a videókat amiket csinálnak. Biztosan ügyes leszel.

- Uhum... - bólintottam egy aprót, ő pedig elengedett. Még mondott pár vigasztaló mondatot, majd mikor elment, és hallottam hogy a léptei is teljesen elhalkultak, végre kiengedhettem a könnyeim. Pár másodpercig szipogtam, meg egy kicsit egy halk hangot adtam neki, de aztán hirtelen eszembe jutott Seonghwa, így azonnal befogtam, őt pedig vissza hangosítottam.
- Bocsánat, le kellett volna némítanom magam... - töröltem meg a szemem egy kicsit még mindig szipogva.

- Fellépésed lesz? - kérdezte, amire csak hümmögtem. - Mikor?

- Pénteken. Aznap majd iskolába sem megyek, mert gyakorolnom kell még.

- És hol?

- Um... - vettem a kezembe a telefonom, hogy gyorsan megnézzem. - Szeder utca... 62. - olvastam fel. - Kicsit messze van, és így majd buszoznom kell. Nem szeretem a tömegközlekedést... - mondtam halkan.

- Hány órakor lesz? - kérdezett újból.

- Nekem ötre oda kell érni. Gondolom akkor egy órával utána... Bár mostmár teljesen mindegy. Senki olyan nem lesz ott, akit ismerek. De miért nem jön össze soha? - kérdeztem magamtól. - Eddig is csak párszor tudott eljönni, akár versenyem, akár sima fellépésem volt. Most viszont versenyem lesz szólóban, amit még sosem csináltam... - hajtottam hátra a fejem, és a plafont kezdtem el tanulmányozni, miközben gondolkoztam.

- Hm... Mit szólnál hozzá, ha én venném át apád szerepét?

- Tessék? - kérdeztem vissza kissé értetlenül.

- Kíváncsi vagyok, hogy hogyan táncolsz, és én el is tudlak vinni. Úgysem lenne semmilyen programom akkor.

- Huh? Biztos? - csillogtak fel egy kicsit a szemeim.

- Ha nem lenne biztos, nem ajánlanám fel.

- Miért ilyen törődő? - kérdeztem szomorúan. Apám a közelébe se ér ennek.

- Csak jó látni, mikor boldog vagy. Viszont segíthetnél, mert megtámadott hatezer szörny!

- Máris! - nyúltam a billentyűzethez nevetve, és gyorsan mentem hozzá a játékban.

𝘠𝘰𝘶 𝘸𝘦𝘳𝘦 𝙏𝙤𝙤 𝙮𝙤𝙪𝙣𝙜  •ˢᵃⁿʰʷᵃ• ✓Место, где живут истории. Откройте их для себя