𝘠𝘰𝘶 𝘸𝘦𝘳𝘦 𝙏𝙤𝙤 𝙮𝙤𝙪𝙣𝙜 •ˢᵃⁿʰʷᵃ• ✓

33

Bevallom, dög unalmas így San nélkül. Kár lenne tagadni, de hiányzik és párszor próbáltam vele beszélni, de mindig meglépett valahogy. Még akkor is, mikor külön megkértem, hogy maradjon bent óra után.

Nemsokára június, ami azt jelenti, hogy hamarosan minden osztály az anyagok végére ér. Kicsit előbb végeztem a biológia könyvvel mint hittem, ezért az én osztályommal ma írattam meg az utolsó témazárót. Legalább utána már nem kell tanulniuk. Helyette lesz ofő, úgyis szeretik. A következő óra is az, bár arra nem számítottam, hogy arra érek vissza az osztályba, hogy konkrétan ünnepelnek. Jó hogy pezsgőt nem bontottak.

- Értem hogy örültök, de lehetne hogy leszálltok a padokról? - kérdeztem, mivel páran nem csak hogy ültek, hanem álltak rajtuk. - Ha leestek és kitöritek a nyakatokat mit mondok a szülőknek?

- Semmit, csak fizet~! - tárta ki a kezeit Yeji, aki ugyanúgy az egyik padon állt, majd hátradőlt. Legalább volt annyi esze, hogy az első sorban volt, mivel így legalább el tudtam kapni. Az egyik kezem a hátán volt, úgy tartottam meg. Ő pedig szépen átkarolt, majd csücsöríteni kezdett, mire én egyből elengedtem. Hátra esett, a többiek pedig röhögni kezdtek. - Ez fájt! - mondta hisztisen. Felült, és morcosan rám nézett.

- Nem én ugrálok le padokról. - vontam vállat.

- Azért egy csókot adhatott volna.

- Inkább ülj vissza a helyedre. - mondtam, mire máris kinyújtotta a karját, hogy emeljem fel. Sóhajtottam egyet, és felrántottam, hogy azért ne legyen túl kellemes neki, de attól még segítettem. - Összeírtam pár dolgot, amit át kéne beszélni, viszont a tanáriban hagytam. - mentem a tanári asztalhoz. - Szóval van valami amit meg kéne beszélnünk?

- Osztálykirándulás! - vágták rá páran egyszerre.

- Oh, igaz. Vannak ötletek hogy hova menjünk, és hány napra? Maximum három éjszakát tudok nektek összehozni.

- Miért nem megyünk öt napra?

- Hát, ha nagyon akarjátok, akkor megpróbálok beszélni ez ügyben az igazgatóval... De akkor drágább lesz, úgyhogy gondoljátok végig.

- Megyünk megint Hyojong tanárúr rokonaihoz? - kérdezte az egyik lány, amin a többiek nevetni kezdtek.

- Hyojong nélkül nem, és ő nem tud most jönni. Más tanárt sem tudtam megfűzni, szóval velem kell beérjétek.

- És megint külön házban lesznek a lányok meg a fiúk?

- Először beszéljük meg hogy hova menjünk, oké? Szépen végig haladunk mindenkin, és aki tud mond egy várost vagy esetleg falut, ahova el tudnánk menni. Felírom őket a táblára, aztán pedig szavazunk. - ragadtam meg az egyik filcet, majd el is kezdődött az egész szokás szerint Yejitől.

Nem sokan tudtak újat mondani, de végül öt város összejött, amikből végül Namhae jött ki győztesként. Szép hely, nem azt mondom, de nem sokat tudok róla, úgyhogy lesz elfoglaltságom. Pontosabban utána járni, hogy pontosat miket tudnánk ott csinálni. Egyedül annyit tudok róla, hogy kb egy óra alatt megvan az út akár tömegközlekedéssel is, és hogy San eredetileg ott született. Ez valahogy eszembe jutott egyből. Bár ő valószínűleg nem sok mindenre emlékszik onnan, mivel már régóta itt élnek. Gondolom elköltöztek miután az anyja lelépett.

Még ezen a héten sikerült lebeszéltem az igazgatóval mindent, és következő hétre le is tudtam szervezni a szállásokat, meg minden mást. Valamint mindenki képes volt behozni a pénzt is, így most kivételesen nem fogunk csúszni egyáltalán. Végre kapnak egy öt napos programot.