az úgy igazán furcsa, amikor
szorongást eszel reggelire,
ebéded meg a kimerültség,
desszertnek egy kis közönnyel,
vacsorád pedig csak a könnyek.
YOU ARE READING
Insomnia
Poetry_ _ _ insomniában szenvedő, örök-éber lelkem szilánkjai - valahol, messze keringve az űrben. ❝letépem a bőrt arcomról, csontjaim széthullanak. ennyi vagyok, ennyi voltam - szertefoszló árnyalakok, lélegző szervezetbe csomagolva.❞ _ _ _
napi menü
az úgy igazán furcsa, amikor
szorongást eszel reggelire,
ebéded meg a kimerültség,
desszertnek egy kis közönnyel,
vacsorád pedig csak a könnyek.
