süvít kint a szél. nincs hó,
kopottas, fakó zöld a fű.
süt a nap, gyengén, erőtlenül,
de süt. tovább süvít a szél.
biztosan hideg van odakint.
YOU ARE READING
Insomnia
Poetry_ _ _ insomniában szenvedő, örök-éber lelkem szilánkjai - valahol, messze keringve az űrben. ❝letépem a bőrt arcomról, csontjaim széthullanak. ennyi vagyok, ennyi voltam - szertefoszló árnyalakok, lélegző szervezetbe csomagolva.❞ _ _ _
