𝙴𝚗𝚎𝚖𝚒𝚎𝚜 𝚝𝚘 𝚕𝚘𝚟𝚎𝚛𝚜

5.

Az éjszaka nagy részben csendesen telt, de olyan éjféltájt a két szomszédom örült horkolásba kezdett és onnantól kezdve nem volt alvás. Csak feküdtem és a plafont lestem. Próbáltam kizárni az aggasztó gondolatokat, sikertelenül. Sokat agyaltam a Tisztáson kívüli világon, ami Newt szerint veszélyes. Persze az ember addig nem hisz benne, amíg a saját szemével nem látja, de annyira nem voltam elvetemült, hogy ki is merészkedjek és viseljem a büntetést, ami kitudja mi.

Alig jött fel a Nap az égbolton, de én már készültem is elhagyni a zajos szobámat. Még tegnap kaptam Newttól új ruhákat, amik szerencsére passzoltak rám. Mikor felkaptam egy fehér pólót és egy kék nadrágot a szobában lévő tükör elé álltam és végre feltudtam magam mérni.

Hosszú, szőke hullámos hajam a vállamra omlott és bőven az alá is ért, barna szemem, mint a föld csillogott a hajnali fényben és nem tudom honnan, de nem kevés karcolás fedte az arcomat. A jobb szemem alatt egy kék folt díszelgett. Vajon ezeket honnan a fenéből szereztem?

Mire nagyjából sikerült kibámészkodnom magam, halkan kiosontam a folyosóra onnan meg egyenesen ki a szabadba. A reggeli friss levegő csípte a bőrömet és minden porcikámat lehűtötte. Mivel nem akartam ott állni, mint egy szerencsétlen így az erdő felé vettem az irányt. Tegnap azt az egyetlen helyett nem fedeztem fel, na majd most.

Jól esett sétálni a zöld rengetegben. Megnyugtatott és most az egyszer nem terelődött el a figyelmem más fele. Már nagyban az erdő mélyén jártam, amikor ágreccsenés hangzott fel a hátam mögött. Abba az irányba kaptam a fejemet és kerestem a hanghoz tartozó személyt, de egy lélek sem volt. Épp mentem volna tovább, mikor halk suttogás ütötte meg a fülemet és most már láttam is a tulajdonosát. Az a srác sétált tőlem nem messze, aki a toronyból lemászva kapott el.

Fedezékbe húzódtam, mivel elég ijesztően sétált, szinte olyan volt mint egy robot és áldódtam az eget, hogy nem látott meg. Ahogy egyre közelebb ért hozzám már tisztán értettem a suttogását.

-Az A5-ös alany egyre jobb eredményeket produkál, akárcsak az A2-es. Az A3-as és az A4-es Változói meg csappantak, de dolgozunk rajta. Az A0-ás és az A7-es közti tervezett projekt egyelőre nem napra kész, de remélhetőleg hamar elkezdődik. -összezavarodva pislogtam a lassan haladó fiúra. Milyen A5 és A0 dologról hadovál ez?

Megvártam mire messzebb jut és elhatároztam, hogy követtem és kihallgatom.

-A VESZETT, A. csoportba 51 fiú és 1 lány van, de hamarosan...-a szavak a torkán akadtak, mivel sikerült rálépnem egy ágra és a reccsenésre felfigyelt. Lassan felém kezdett fordulni és vártam a végkifejletet, de valaki rám vetette magát és egy bokor mögé estünk. Háttal a földnek feküdtem, az idegen felettem térdelt és az egyik lába a derekam másik oldalán pihent, a számat a kezével befogta, hogy még véletlenül se sikítsak. Az arcát igaz nem láttam, de jobban zavart, hogy milyen érdekes pozícióba kerültem vele.