Téves Látszat [Larry Stylinson]

28.

Louis elmondhatatlanul boldog volt mikor találkozott a macskahibriddel. A kékszemű egész testében remegett amikor belépett abba a hatalmas fehér épületbe, melyben valami kellemetlen, orrcsavaró szag volt, emellett a sok ember sem nyugtatta meg őt, de mikor meglátta Danielt...hihetetlenül jó érzés volt megölelnie az idősebbet.

Azóta nem látott egy hibridet amióta sikerült megszöknie a fekete ruhásaktól.

És Daniel beszélt. Olyan folyékonyan, olyan tisztán, Louis csak csodálattal figyelte őt és remélte, egyszer ő is ilyen jól fog tudni beszélni, mint a fajtársa. Szeretett volna újra találkozni a macskahibriddel, de ma, mikor Harrynek újra Londonba kellett mennie, nem vitte magával, mivel - az ő szavait idézve - ,,az út be van fagyva és ilyenkor nagy veszély lehet az utakon". Bár Louis nem annyira értette a göndör szavait, végül szót fogadott neki és inkább itthon maradt Anne-val. Addig is legalább tudott valami újat tanulni. Igaz, a hibrid most nem annyira tudott figyelni, mint az eddigi órákon, ugyanis aggódott Harryért, de remélte, hogy a férfinek nem lesz semmi baja. Mikor a kórházban voltak látta a göndörhajún mennyire félt Danieltől. Louis elszomorodott, hiszen pontosan tudta, hogy a férfi még most is fél a hibridektől, de remélte, hogy a macskahibriddel is kivételt fog tenni csak úgy, mint ahogy vele tette. Aztán Louis azt gondolta, Harry félelme elmúlt, ugyanis mikor hazajött Danieltől nem látott semmi...furcsát rajta.
A göndör mosolygott, sőt, sokkal boldogabbnak tűnt, mint mikor kilépett a lakásból.

A fiú orrát hirtelen csiklandozni kezdte valami, mire egy halkat prüszkölve ébredt fel álmából. Szemeit lassan nyitogatni kezdte és egy aprót ásítva nézett fel a mellette ülőre. Harry feje a kanapé háttámláján pihent, szemhéjai lehunyva, ajkai kissé el voltak nyílva egymástól. A TV közepes hangereje töltötte be a nappalit, melyben egy szőkehajú nő beszélt valamiről, amiből Louis semmit nem értett.

Óvatosan emelte fel a fejét a göndörhajú combjáról, majd kissé felemelkedve az ablak felé pillantott. Kint még korom sötétség uralkodott.

Louis lenézett Harry másik combján pihenő távirányítóra, majd kezébe véve azt, kikapcsolta a TV-t, és a mellette lévő kisasztalra helyezte a távkapcsolót. Óvatosan fordult át másik oldalára, így most a TV-nek háttal volt elhelyezkedve, majd fejét lassan visszatette a göndörhajú combjára. Figyelte a zöldszemű arcát. Tudta, hogy Harry nem szereti mikor nézik őt, de Louis valahogy nem tudta levenni a tekintetét róla. Csak némán nézte a kisimult arcvonásokat, a lehunyt szemhéjakat, a rózsaszín telt ajkakat...
A hibrid kékjei lejjebb vándoroltak és a férfi kulcscsontján állapodtak meg szemei. Eszébe jutott amikor Harry...valójában fogalma sincs mit csinált. Csak arra emlékezett, hogy valami meleget és nedvesett érzett akkor a bőrén, és bár kirázta őt a hideg, jól esett neki amikor a zöldszemű a nyakához hajolt...

Louis elmerengve figyelte azt a bőrfelületet, melyet a póló fehér anyaga nem takart. Ha ő csinálná ugyanazt Harrynek, vajon ő mit érezne? Neki is..jól esne?
A hibrid ki szerette volna próbálni, viszont nem akarta felébreszteni a göndörhajút, mert akkor biztosan ideges lesz rá. Vagy még rosszabb, megijed. Louis nem akarta, hogy Harry féljen tőle...

De kíváncsi is volt.

Óvatosan ült fel a kanapén. Tekintetével még figyelte néhány másodpercig a göndörhajú arcát, majd beszívva a levegőt, lassan annak a nyakhajlatához kezdett hajolni. Farkincája vigyázzban állt, meg se mozdult háta mögött, fülecskéit hegyezve figyelte a férfi lélegzetvételeire. Arcát alig öt centi választotta már el Harry kulcscsontjától, mire megállt egy pillanatra, de mielőtt végiggondolt volna bármit is, hirtelen a csupasz bőrnek nyomta ajkait.
Olyan gyorsan húzódott el tőle, mintha a bőrfelület megégette volna őt. Újra elhelyezkedve a kanapén, fejét gyorsan visszafektette a göndörhajú combjára, és visszatartott lélegeztettel nézett fel rá. Harry megmozdult. Louis szíve ki akart törni a mellkasából, fülecskéi hajkoronájára lapultak ahogy rémülten figyelte a mellette ülőt, de Harry nem kelt fel. Csak egy hangosat sóhajtott, eddig kinyílt ajkait most összezárta és oldalra döntve a fejét aludt is tovább. Louis megkönnyebbülten fújta ki a levegőt. Ezt megúszta...