43.

325 48 14
                                    

-Mit szólnál egy kis spagettihez? Segíthetsz az elkészítésében, ha szeretnél.

Harry szavai elgondolkodtatták Louist. A göndör nemrég ért haza, és hirtelen fogalma sem volt, hogy milyen ételt készítsen vacsorára. Spagettit viszont már rég nem ettek.

-Ok. - egyezett bele Louis néhány másodpercnyi gondolkodás után. Harry elmosolyodott.

-Akkor foghatunk is hozzá! - mondta, és már épp hátat fordított a hibridnek, mikor amaz zavartan vakarta meg a tarkóját.

-Öhm...

-Igen? - fordult hátra Harry.

-Fürdő?

A férfi értette a célzást, mire bólintott válaszul.

-Menj nyugodtan, addig nem fogok hozzá semminek.

Louis mosolyogva bólintott, és sarkon fordulva, farokcsóválva rohant fel a lépcsőn. Harry szórakozottan rázta meg a fejét, és a konyhába sétált, hogy előkészítsen mindent, mire Louis visszatér.

Egy edényt elővéve, alig tette le az asztalra azt, mikor hirtelen kopogtak az ajtón. Harry ereiben megfagyott a vér. Senkit nem várt ma estére.

A fogaskerekek azonnal forogni kezdtek a fejében. Szerda van, szóval biztosan nem az édesanyja áll az ajtó mögött. Ha Zayn lenne, hívta volna ha át akarna jönni, vagy csak várt volna rá, mint legutóbb. Niallel napok óta nem beszélt, ha ő is lenne, szintén szólt volna előtte. Nem rendelt semmit, szóval biztosan nem a pizzafutár vagy ehhez hasonló. Angie nem tudja hol lakik, ő is ki van zárva. A szomszédaival nem tartja a kapcsolatot. Ráadásul nemsokára fél hét lesz.

Mégis ki lehet az?

Harry zavaros gondolatokkal sétált a bejárati ajtóhoz. Nem tudta ki állhat mögötte, de felkészült a legrosszabbra.

Mielőtt a kilincsre tette volna a kezét, néhány másodpercig csendben maradt és hallgatolózott, de egy hangot sem hallott az emeletről. Louis még a fürdőben van.
Harry remélte, hogy a hibrid nem fog kijönni addig, amíg le nem koptatja azt a hivatlan vendéget, aki még mindig a nyílászáró másik oldalán áll.

Összeszedve minden bátorságát, mély levegőt vett és lassan lenyomta a kilincset.

-Niall? - Harry szemei elkerekedtek, amint megpillantotta legjobb barátját előtte állni.

-Csá, Harry! - felelte Niall mosolyogva.

A göndör gondolkodás nélkül tárta szélesebbre a nyílászárót. Niall alig lépett át a küszöbön, Harry egy szoros ölelésbe vonta őt. Hetek óta nem látta ír barátját, és több, mint egy hete nem is beszélt vele telefonon. Hihetetlenül hiányzott neki a szőkehajú férfi.

Niall habozás nélkül viszonozta a gesztust, ahogy ő is szorosan fonta Harry köré karjait.

-Mit keresel itt? - kérdezte a göndör, miután kibontakozott az ölelésből. - Nem is szóltál, hogy jössz. Mindig szólsz, ha jössz.

-Most nem akartam szólni. - válaszolta Niall. - Attól tartottam, hogy...figyelnek engem. Ezért inkább nem kockáztattam és a lehető leghosszabb és legbonyolultabb úton jöttem el idáig, szóval ha tényleg figyelne is valaki, remélhetőleg nem sikerült követnie. - magyarázta.

-A frászt hoztad rám, Niall. - sóhajtott Harry.

-Tudom, és sajnálom. De tényleg nem kockáztathattam.

Harry bólintott válaszul. Meg tudta érteni legjobb barátját.

-Jó újra látni, Ni. - szólalt meg újra. Niall elmosolyodott.

Téves Látszat [Larry Stylinson] Where stories live. Discover now